Sütő András: Káin és Ábel (2009) – november 27., péntek, 19.00
A kassai Thália Színház előadásában Sütő András: Káin és Ábel (2009) című darabját sugározzuk. Gali László Jászai-díjas rendező által színre vitt műben Kövesdi Szabó Mária, Pólós Árpád, Tóth Tibor, Ollé Erik és Bandor Éva látható. A Káin és Ábel 1977-ben született a legsötétebb romániai diktatúra idején. Sütő András a bibliai testvérpár sorsából bontja ki a lázadó ember problematikáját. A mindenkori hatalom és az egyén konfliktusa, a zsarnoksághoz való viszonyulás lehetőségei jelennek meg a műben. „Ebben a drámában nem a halandó küzd a halhatatlan Istennel. Ilyen egyenlőtlenségben nem jöhet létre igazi konfliktus. Ebben a drámában az Édenből kivetett, múlandóságra ítélt emberek, férfiak, nők, szülők és gyermekek vergődnek emberi szenvedélyek hullámai között” – írta erről a szerző, Sütő András Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
J. és K. Capek: A szerelem végzetes - november 28., szombat, 20.30
J. és K. Capek: A szerelem végzetes című darabban fellép: Kassai Csongor, Bocsárszky Attila, Érsek György, Nagy M. András, Fabó Tibor, Tóth Éva, Török István és Balázsy László. A Capek testvérek színdarabja a commedia dell’arte irodalom egyik remekműve, igazi „színház a színházban”. A mű - egy előadás kezdeteit jelenítve meg - egy társulaton belüli szerelemi háromszögről szól. A karaktereikkel szinte egybeolvadt színészek szakmai eszköztáruk legjavát felvonultatva vetekednek a gyönyörű Izabella kezéért. A cselekmény bonyolításával egyre szövevényesebbé váló háttértörténet becsvágyról, árulásról, rajongásról, sikerekről és kudarcokról mesél. Megismerkedhetünk a darabban szereplő társulat valamint a kassai társulat kulisszáival…
Ratkó József: Segítsd a királyt!(1996) – november 29., vasárnap, 21.00
Ratkó József: Segítsd a királyt! című történelmi drámáját Beke Sándor rendezte, a darabban fellép Csendes László, Kövesdi Szabó Mária, Dráfi Mátyás, Ropog József, Petrik Szilárd, Dudás Péter, Tóth Tibor, Pólós Árpád, Bocsárszky Attila, Fabó Tibor, Czajlik József, Bárta Sándor, Bocsárszky Pál és Illés Oszkár. A színdarab Imre herceg halálának pillanatával kezdődik, amikor is a király hatalmának folytonossága kérdőjeleződik meg. A művet a '80-as évek Magyarországának ábrázolása mellett személyes tragédia ihlette: Ratkó 1981-ben elveszítette Attila nevű fiát. „Semmi sem maradt az írói prekoncepcióból: nem a hatalom és az ember viszonyát vizsgálja a mű. Ugyanis a szereplők nem engedelmeskedtek az írói szándéknak. Inkább a megmaradás áráról beszélnek, arról, hogy vajon nem fizettünk-e többet megmaradásunkért, itt maradásunkért, mint amennyit Európa elvárt tőlünk” - írja a József Attila-, Szabó Lőrinc-, Váci Mihály- és Szép Ernő-díjas Ratkó József.
