1969-81 között az Utunk című irodalmi újság és a Korunk című folyóirat munkatársa, cikkek, tanulmányok, recenziók, színházi kritikák szerzője. 1977-1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásának rendezője és a színházi rovat szerkesztője. 1983-tól 1996-ig az MTV rendezője.  A Magyar Televízió archívuma körülbelül 300 műsorát tartja számon, amelyek ebben az időszakban készültek. Ezek riport- és dokumentumfilmek, művészettörténeti és útifilmek, portréfilmek, televíziós játékfilmek. Több itt készült alkotásáért nívó-, illetve televíziós fesztiválokon különböző díjakat kapott. Az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes és az azt megelőző szászrégeni cigányellenes pogromról készült filmjeit a japán televízióktól az Amerikai Kongresszus Emberi Jogok Bizottságáig mindenütt vetítették. 1996-tól a Duna Televízió szerkesztője, a Minoritates Mundi című, a világ kisebbségeit, a különböző etnikai autonómiákat és az együttélés módozatait bemutató sorozat szerkesztőségének vezetője, majd a millenniumi műsorok főrendezője.

Cselényi László a világ kisebbségeit, a különböző etnikai autonómiákat és az együttélést bemutató dokumentumfilmjei, riportfilmjei révén a magyar mozgóképszakma középnemzedékének elismert egyénisége, munkássága példamutató és stílusteremtő. Munkásságát számos elismeréssel díjazták, a kétszeres Kamera Hungária-díjas alkotót 1999-ben Európa- és Tamási Áron-díjjal tüntették ki.

2002-2005 között a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója. A nevéhez köthető, hogy vezetése alatt az Uránia Nemzeti Filmszínház nemzeti jelentőségű művészeti intézmény, filmszakmai központ lett, fesztiváljai, különleges filmes-művészeti rendezvényei révén.

2005 februárjától a Duna Televízió elnöke. Megválasztásakor azt vállalta, hogy Duna Televízió a Nemzet Televíziója lesz, a műsorok reagálnak arra megváltozott gazdasági, politikai és kulturális helyzetre, amit hazánk Európai Uniós tagsága jelent és szervesen összekapcsolják, egységes egészként kezelik a magyarságot világnézeti és politikai törésvonalaktól függetlenül. Elnökségének első ciklusában a Duna Televízió valamennyi kisebbségi sorban élő nemzet felé nyitott, hiszen Európában valójában a kisebbségek vannak többségben. Ezt a vállalást erősítette a Duna Televízió második csatornája, a Duna II Autonómia, amely 2006. április 16-án kezdett sugározni Európa-szerte.  2009 nyarától a tengerentúlon is fogható adó összekapcsolja a világ magyarságát, műsorstruktúrája azt a sokrétű célt szolgálja, hogy bemutassa egyrészt a Kárpát-medence, másrészt az annak közvetlen környezetét képező európai közösség autonómiáinak gazdasági, kulturális és szellemi életét.

Munkájának elismeréseként a Hungária Televízió Közalapítvány 2008. szeptemberében újabb négy évre meghosszabbította Cselényi László elnöki megbízatását. Cselényi László esetében a médiatörvény 1996-os hatályba lépése óta az első alkalommal fordult elő, hogy egy közszolgálati televízió elnökét újra választották.

Cselényi László úgy véli, második elnöki ciklusa elejére elérte azt, hogy mindenki számára nyilvánvaló: a Duna Televízió a belpolitikai sárdbálás közepette is az összetartozás, a konszenzus, a tolerancia, a nemzet televíziója. Olyan közszolgálati médium, amely egészként kezeli a világ magyarságát világnézeti és politikai törésvonalaktól függetlenül. Az elnök szerint a Duna Televíziót éppen az különbözteti meg a többi televíziótól, hogy ha szükséges, akkor egy jó cél érdekében mozgósít és összekapcsol, nemcsak tükrözi a megtörtént eseményeket. Az intézmény nemzetköziségét Cselényi László a megválasztása óta építi, ami azonban nemcsak azt jelenti, hogy más nemzetek körében a magyar nemzet és a magyar kultúra megszerettetése a Duna Televízió fő feladata, hanem azt is, hogy a műsorfolyam a nézők nyitottságát is fokozza más népek iránt. A Duna Televíziónál a nemzet, nemcsak a határon túli vagy a nagyvilágban szétszóródott magyarságot jelenti, hanem természetes módon az e hazában velünk élő nemzetiségeket is.  A Duna Televízió mindenkié, magyar nyelvű világtévé.

Cselényi László törekvéseire a nemzetközi televíziós színtéren is felfigyeltek, az európai műholdas televíziók versenyén, az Eutelsat-Hot Bird Közönségdíját háromszor is, 2006-ban, 2008-ban és 2009-ben is a Duna Televízió nyerte el. A nemzetközi hírű intézményt emellett 2009-ben a szakmai zsűri „Nemzeti Ablak” kategóriában is a legjobb három csatorna közé nominálta.

 

Díjak, kitüntetések:

 

- MTV Elnöki Nívódíjak, Duna TV Elnöki Nívódíjai (1984 – 2000)

- Veszprémi Tévétalálkozó kategória-díja a Mert ahová te mégy című filmért (1990)

- Minoritates Mundi sorozatért Európa-díj (1999.)

- Tamási Áron-díj (1999)

- Kamera Hungária Televíziós Fesztivál dokumentumfilm kategória-díja, valamint a zsűri alkotói különdíja (1999)

- Hűség a hazának emlékérem (2005)

- Aranyalma díj – az erdélyi magyarságért, a Duna II. Autonómia csatorna beindításáért (2006)

- Vasvári Pál-díj (2006)

- Elismerő kitüntetés a Kelet-Nyugat párbeszédért, az iszlám és keresztény kultúra közvetítéséért a Sheik Ahmad Kuftaro iszlám alapítvány főigazgatójától (2006)

- 1956-os szabadságharc lovagkereszt (2006)

- Nemzeti önazonosságunk védelmezője-kitüntetés (2006)

- Ilyas Efendiyev-díj Azerbajdzsán népszerűsítéséért (2007)

- Koronával ékesített becsületrend, a Nemzetek Kölcsönös Egyetértéséért Lovagrend kitüntetése (2007)

- A Román Kulturális Intézet média-díja (2007)

- Hűség a hazához érdemrend nagykereszt-kitüntetés (2007)

- Premio per la Cultura - az olasz kultúra következetes és igényes közvetítéséért (2008)

- Elismerő oklevél a Szlovén Köztársaság Nagykövetségétől a kulturális kapcsolatok fejlesztésében való kiváló együttműködésért (2008)

- „Az azerbajdzsáni-magyar kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeiért” kitüntetés

- Prima Díj „Magyar sajtó” kategóriában (2008)

- 1956-os Emlékserleg - a nemzet megbékélésének, az együvé tartozás békéjének érdekében kifejtett munkásságáért (2009)

- Nemzetközi Szent György Lovagrend Nagycsillaga - a magyar és egyetemes kultúra közvetítéséért (2009)

 

 

Alkotások, publikációk jegyzéke:

Minoritates Mundi (Világ Kisebbségei):
72 epizódja, mint önálló dokumentumfilmekből álló sorozat (1996);

 

 

Televíziós rendezések:

 

Népdalkórusok (1984);

Csak a derű óráit számolom (1984);

Ki kéri számon tőled az életed – Radnóti Miklós 75. születésnapján – irodalmi műsor (1985);

Vers mindenkinek – költészeti sorozat (1985 – 1987);

Az iskolateremtő Thomán István (Magyar muzsikusok sorozat, 1986);

Kálnoky László – (Hangok szólítanak sorozat, költészeti műsor, 1986);

Íróközelben (1986);

Madridi nyár (1988);

Szép szó – irodalom, riport sorozat (1989);

Stúdió – kulturális magazin sorozat egyes adásainak rendezője (1990, 1991);

NATO Mozaik (1996. DTV, 6 epizódos sorozat);

Millenniumi Krónika (1999-2000. a sorozat főrendezője, DTV);

Viaszfigurák és gondolatok I-XII. (2002);

Autonómia (kisebbségekkel foglalkozó televíziós sorozat, DTV);

Magyar őstörténeti sorozat I-IV. (2002-2003. ORTT);

Sorompók I-XIII. (2003);

Magyar szellem a brit szigeten I-IV. (2004, ORTT, jelenleg a DTV műsorán).

 

Ismeretterjesztő- és úti filmek:

 

Időgörbülés – Tunézia (1994);

Követségben. (1990-1994. MTV, világjáró sorozat):

– A New York-i Magyar ENSZ Misszió – riport, dokumentum (1993);

– Málta 1-2. (1994);

– Tunézia 1-2 (1994);

Az iszlám Magyarországon (Bp. Főv. Megrendelésére, sugározta a DTV)(1994)

István, az egyetemes szent (2000);

Tudós vélemények a magyar őstörténetről (2002);

Szegény Tisza, miért is bántjátok (ORTT, sugározta a DTV); (2002)

Láss! Hallgass! Érezz!

Vértanúink, hitvallóink (2002);

Sorompók (2003);

Oroszlán és ökör (2004);

Azeri mozaik (2006);

Szíria - Az idő szárnyain (társrendező, 2007);

Török fürdők Budapesten (Bp. Főv. Megrendelésére, sugározta a DTV);

 

Dokumentum- és riportfilmek:

 

Ki a legény a gáton? – 24 óra sorozat – riport-dokumentumfilm (1994);

Keresztelő (1997);

Tekercsek vándortarisznyában (1997);

Etus néni – Találkozások Makai Ödönnével, József Attila nővérével (1997);

Temetés az erdei tisztáson (1998);

In memoriam Reményik Sándor (1998)

Kinga üzenete (Duna TV, 1999);

Tükör (1999);

Betlehemes körút (2000);

Legendárium: Teller (2000);

Szent Benedek leányai I-II. (Duna TV, 2001);

Sinkovits Imre a mi képernyőnkön (2001);

Történelmet hazudni nem lehet (2001);

Az utolsó pillanat (2002);

Egyiptom írnoka (2002);

Kunok és bálványok (2002);

Szegény Tisza, miért is bántjátok? (2002);

Veszélyes vagy veszélyeztetett kisebbségek? (Duna TV - Uránia) (2002)

Magyar Európa I-IV. (2003);

Korzikai kérdőjelek, avagy rebellis kisebbségek az Unióban I-II. (2003);

Hunok (a háztetőkön) Párizsban (2004);

 

Tévéfilmek, tévéjátékok:

 

Az elhagyott szemüveg (1979);

A bojár bűne /Régi nyári történet/ (1979);

Arany János: Toldi I-IV. (Román Televízió, Magyar Szerkesztőség) (1979);

Tarka elbeszélések – négy Csehov karcolat (1986);

Csillagvitéz – mesejáték (1987);

Fütyülünk a világra – Tersánszkyáda – tévéjáték (1988);

Mert ahová te mégy, oda megyek (1990);

Mert ahová te mégy, odamegyek… – tévéfilm (1990);

Ördögváltozás Csíkban – tévéfilm (1993);

Kanári – Kosztolányi Dezső (filmdráma, 1993)

Hidegrázás (filmdráma, 1994);

Mátyás, a sosem volt királyfi (2006).

 

Portréfilmek:

 

Szülőföldem – Rab Zsuzsa portréfilm (1987).

Mihály román exkirály (1988-89, MTV, átvette a világ számos televíziója);

Juan Gyenes (1989, MTV);

Varga Sinai Gizella és társai (1994);

Ilyen Benczédi! (Benczédi Sándor szobrász, Duna TV); (1994)

 „Vasfüggöny” - Méhes György portré (1997);

Színészportrék (1998)

Egy lány elindul - Szörényi Éva (1998);

Honvágy Tamás Gábor módra (1998)

Én élvezem az életet (Kulhavy Mariann, Duna TV) (1999);

Baránszky László (1999);

Teller I-II. (2000);

Kónya és Conia (kettős portré) (2001);

Én száz évre tervezek – Kiszely István (2002);

A légópincétől a bányalóig – Almási Éva 60 éves (2002);

A megszállott - Török Tibor portré (2002);

Hetven év hatvan percben - Kiszely István portré (ORTT);

Univerzum a kisvárosban (Incze János Dés);

Szász Endre (Pro Nobis, MTV);

Ez történt Madridban - utolsó portré a 90 (?) éves Murátiról (2003, Uránia-produkció);

Negyven perc Keresztury Dezsővel.

Csend - Héjja Sándor (2006);

…És ilyen Lili! (2008);

 

Színházi rendezések:

 

La finta semplice (opera, Miskolci Nyár);

Váratlan találkozások (József Attila Színház, Pesti Vigadó);

Az írógép üzenete (Kolozsvári Állami Magyar Színház);

Atlantisz - Reményik Sándor (Egri Gárdonyi G. Színház).

 

Zenés művészfilmek:

 

Pál Apostol (1993, MTV);

Volt egyszer egy kis zsidó (1994);

A Hegyi beszéd (1995, MTV-Pro Nobis);

Zsoltárok I. (1997);

Zsoltárok II. (1998);

Zenés Bibliai Barangolás (2000);

Nyitva látám mennyeknek kapuját... (2007);

Ó, fényességes szép hajnal (2007).

 

Kísérleti dramaturgia, kísérleti filmek:

 

Tavaszi mámor… (1991);

Via crucis (MTV).

 

Közvetítések:

 

1989: a román forradalom élőben közvetítése (kb. 20 adás, MTV)

Csíksomlyói búcsú (DTV);

Gálaműsor az erdélyi károsultakért (DTV);

Augusztus 20-i vagy Október 23-i kiemelt műsorok (DTV);

2000 karácsonyának 3 adásnapja (DTV);

Emlékképek a 2001-es velencei karneválról (2001),

Muráti Lili Gála (2002, film- és gálaműsor, Uránia Nemzeti Filmszínház);

Összefogás egy erdélyi iskoláért (film és jótékonysági gálaműsor, Uránia Nemzeti Filmszínház) stb.

 

Nyomtatott Sajtó:

 

1969-1981: Az Utunk c. irodalmi újság és a Korunk c. folyóirat külső munkatársa: cikkek, tanulmányok, recenziók, színházi kritikák

Publikációk: cikkek, tanulmányok, kritikák, interjúk a romániai magyar sajtóban (Utunk, Korunk stb. 1970-1983 közt), 1990-2004 közt rapszodikusan írások, tanulmányok jelennek meg a kárpát-medencei sajtóban, könyvekben. Különböző kiadóknál megjelent könyveknek, antológiáknak időnként szerkesztője, társszerzője, előszavának írója vagyok: Légyott északi fénnyel (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, DTV Évkönyvek, Tavaszi mámor (pamflet, filmszöveg, megj.: Székelyföld, DTV Évkönyv, Bécsi Napló, Internet), Baránszky László Antológia (zárófejezetének szerzője), Kisebbségkutatással kapcsolatos antológiák, kiadványok társszerzője.