A 41. Magyar filmszemle (2010. február 2-8.) egyik legnagyobb sikere a Duna Műhely közreműködésével készült Köntörfalak című nagyjátékfilm volt. Dyga Zsombor harmadik nagyjátékfilmje is sikert aratott (csakúgy, mint korábban a Tesó és a Kész cirkusz), nemcsak a Zsűri és a Diákzsűri, hanem az internetes szavazók kegyét is elnyerte. Sőt! A filmet olyannyira várta a nagyközönség is, hogy elővételben már a Filmszemle legelső napjain minden jegy elkelt rá, így pótelőadásokat tűztek ki. Az idei szemlén a Köntörfalak rendezője, Dyga Zsombor vehette át a legjobb rendezőnek járó díjat (megosztva: Pejó Róbert), erre a filmre szavaztak a legtöbben az interneten (film.hu díj), a film vágásáért Arany Olló-díjat kapott Czakó Judit, a Köntörfalak című filmben nyújtott alakításáért pedig Elek Ferenc vehette át a Legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést. A Diákzsűri a filmet Különdíjban részesítette „a természetes és hiteles színészi játékért, a precízen komponált látványért, ízléses és csiszolt párbeszédekért, zenéjéért és mindezek összjátékáért.” 

 

A Köntörfalak egyetlen éjszaka története, egy egészen újszerű, magyar hagyományok nélküli film, három főszereplővel. Városi történet, olyan fiatalokról, akik véletlenül összefutnak, s ettől a találkozástól mindannyijuk élete megváltozik. „Ez a film a kommunikációról szól, a szavak erejéről. Érdekelt, hogyan tudok egy beszélgetésből kibontani egy izgalmas történetet úgy, hogy közben nem is történik semmi. A szereplők teljesen magukra vannak hagyva, végig csak beszélnek. Írás közben ez volt a tét: hogyan lehet pusztán dialógból feszültséget, titkot és megoldást szervírozni” – nyilatkozta filmjéről Dyga Zsombor rendező-forgatókönyvíró.

 

A Duna Televízió és az MMK támogatásával készült Idézés rendezője, Gulyás Gyula Schiffer Pál rendezői díjat kapott. A dokumentumfilm egy megismerés-történet, amely egy beszervezésen keresztül megidéz egy sötét korszakot. „Mi közülünk egyvalakit beszerveztek, aki aztán éveken át jelentett magánszemélyekről, csoportokról. Ezek a dokumentumok és a különböző emlékek idézik meg egykor volt kollégánkat, barátunkat, kinek-kinek elv- és munkatársát, ismerősét és legközelebbi rokonát. Önkéntelenül is azt a kort, amikor minderről mit sem sejtve, fiatalok voltunk. Közös tervekkel, vágyakkal, együttműködő alkotásokkal.” –írták filmjükről az alkotók.

 

A Kisjátékfilmes Zsűri különdíjban részesítette a Riport című mozit. A Duna Műhely közreműködésével született film, melynek rendezője Nagy Dénes, egy börtön falai között játszódik. Léna egy szociológiai dolgozat megírásának szándékával érkezik a börtönbe, ahol egy fiatal fogvatartottal készít interjút, miközben fokozatosan mélyebbre és mélyebbre ás a férfi szörnyű múltjában. Léna érzelmileg egyre jobban azonosul a férfival, s az interjú számára nem várt fordulattal végződik…

 

Zámborszki Ákos és Szőczi Árpád vehette át a 41. Magyar Filmszemle Duna-díját

 

A 41. Magyar Filmszemlén a legjobb dokumentumfilm rendezőjének járó díjat, azaz a Duna-díjat Szőczi Árpád és Zámborszki Ákos vehette át. A Duna Televízió és a Magyar Mozgókép Közalapítvány közös díját Cselényi László, a Nemzet Televíziójának elnöke és Erdélyi János, a dokumentumfilmes zsűri elnöke adta át február 8-án, a Filmszemle ünnepélyes díjkiosztó gáláján. Immáron hagyomány, hogy a legrangosabb hazai filmes megmérettetésen, az évente megrendezett Magyar Filmszemlén, a Duna Televízió is díjat oszt a legjobb magyar dokumentumfilm rendezőjének. A Nemzet Televíziója, amely az itthoni televíziós palettán kiemelkedő módon foglalkozik dokumentumfilmekkel, így is támogatni kívánja a műfajt. Ez évtől pedig már a Duna-díj lesz a dokumentumfilmesek elismerése, hiszen a közszolgálati adó a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal közösen értékeli a műfaj legjobb alkotásainak rendezőit. Az idei Filmszemlén az Erdélyi János filmrendező, Szalay Péter filmrendező és Varga Balázs filmtörténész alkotta dokumentumfilmes zsűri a két alkotás rendezőjének megosztva ítélte oda az elismerést.

 

Szőczi Árpád Drakula árnyéka - A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmje egy véres, sötét korszakot idéz meg egyedülálló módon: a Duna Televízió támogatásával készült dokumentumfilmben az 1989-es események óta első ízben sikerült megszólaltatni a romániai forradalmat kiváltó titkos küldetés valamennyi szereplőjét. A film hátborzongató hidegháborús eseményeket tár fel a romániai forradalom 1989. december 15-i kirobbanásáról, amikor Tőkés László temesvári lelkész hívei a templom köré gyűltek, hogy védelmet nyújtsanak számára a román titkosrendőrség, a rettegett Securitate ellen. Azonban eddig csak a beavatottak tudták, hogy az események sorozata valójában egy Montrealból irányított titkos küldetéssel indult, 1989 márciusában. Két francia-kanadai, Michel Clair, volt Québec tartományi miniszter és Réjean Roy, a Radio Canada riportere Temesvárra utaztak, hogy titokban tévéfelvételt készítsenek Tőkés Lászlóval, a legismertebb romániai ellenzékivel. Így vette kezdetét az a két napon át tartó macska-egér játék, ami a kanadaiak és három magyar segítőjük, valamint az őket üldöző román titkosszolgálat között zajlott. A teljes történet most kerül először a nyilvánosság elé: miként csempészték ki a felvételeket, hogyan kerültek azok adásba Magyarországon, és végül miért kényszerült Ceausescu parancsot adni Tőkés László kilakoltatására. A borzalmas végkifejlet mindenki számára ismert: az 1989. december 25-ig elhúzódó összecsapásokban több mint 1100-an haltak meg. A megnyitott Securitate-archívumoknak köszönhetően a film volt besúgók és titkosrendőrök személyazonosságát is nyilvánosságra hozza. A filmben megszólaló Radu Tinu, volt Securitate-ezredes azt is elmondja, hogyan követték figyelemmel a külföldi ügynökök tevékenységét, hogyan folyt a román titkosszolgák kiképzése, és milyen eszközöket vetett be a titkosrendőrség Tőkés László elhallgattatására. A dokumentumfilm magyar verziójának világpremierje a romániai forradalom huszadik évfordulóján, 2009. december 15-én a Duna Televízióban volt.

           

Zámborszki Ákos Utolsó előadás című alkotása egy két évtizedes múltra visszatekintő vándorcirkusz, a Circo Soluna történetét meséli el. A vándortársulat egy német származású család tagjaiból, két szülőből és három gyerekből áll, akik echós szekereikkel faluról falura utazgatnak Európában, hogy vidámságot, életörömöt és szeretetet vigyenek a legkisebb településre is. Valószínű, hogy a társulatot soha többé nem látjuk, de mégis otthagynak maguk után valamit, ami a nézőkben még él egy darabig, majd elfelejtődik… Most azonban közeleg a tél, s már csak egy előadás van hátra, egy utolsó, aztán a vándorcirkusz eltűnik a távolban, hogy valahol egy kis darab földet találjanak maguknak, ahol a lovaknak elegendő fű és víz van. Ez az utolsó előadás azonban más, mint a többi…

 

A Duna Televízió mindkét Duna-díjat kapott alkotást műsorára tűzi.