Kránitz László, a kuratórium MSZP-s tagja az MTI megkeresésére azt mondta: ő egyetlen jelöltet sem támogatott. Mint kifejtette: döntése az új médiaszabályozásnak, a választási szabályzatnak szólt, valamint annak, hogy nem kellett pályázatot  benyújtaniuk a jelölteknek, továbbá hogy a "jobboldalhoz erősen köthető, magántulajdonban lévő médiumok éléről" érkeznek a vezérigazgatók a közszolgálati médiumokhoz.

Az MTI érdeklődésére több kurátor is megerősítette, hogy több vezérigazgató-jelöltet ellenzéki kurátorok is támogattak szavazataikkal.

A kuratóriumot három kormánypárti, egy MSZP-s, egy jobbikos, egy LMP-s, valamint két, a Médiatanács által delegált tag alkotja. A múlt héten a választás első körében egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie a kuratóriumi szavazatok kétharmadát, mivel a Médiatanács nyolc jelöltje közül egyik sem kapta meg a szükséges hat szavazatot a nyolctagú testületben.

A csütörtöki második választási fordulóban már egyszerű többséggel választottak vezérigazgatókat a Médiatanács által közmédiumonként állított két-két jelölt közül. A Magyar Televízió élére Medveczky Balázs jelenlegi ügyvezető alelnököt és Kálomista Gábor filmproducert, a Duna Televízió élére Ókovács Szilveszter Hír TV-s műsorvezetőt és Papp Ferenc szerkesztőt, a Magyar Rádió élére Jónás Istvánt, a Lánchíd Rádió megbízott főszerkesztőjét és Újhelyi Zoltánt, a Magyar Rádió szerkesztő-riporterét, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói posztjára pedig Belénessy Csabát, a Lánchíd Rádió volt főszerkesztőjét, az MTI stratégiai alelnökét és Szabó László Zsoltot, az Echo TV vezérigazgatóját jelölte a Médiatanács.

A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény szerint a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói felett a munkáltatói jogkört a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma gyakorolja, jogkörébe tartozik a vezérigazgatók díjazásának megállapítása és munkaviszonyuk megszüntetése is. A vezérigazgató munkaszerződésének feltételeire a Médiatanács tesz javaslatot, a kuratórium pedig egyidejű szavazással dönt a vezérigazgató kinevezéséről és a munkaszerződésről is. A közszolgálati részvénytársaságoknál az ügyvezetést a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató jogosult és egyben köteles két vezérigazgató-helyettes kinevezésére.

A törvényt, amely többek között a közmédiumok új szervezeti rendjéről, a vezérigazgatók jogosultságairól szól, az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján, július 22-én fogadták el 260 igen és 86 nem szavazattal. Nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson.

Ez a jogszabály rendelkezik többek között a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Közszolgálati Közalapítvány feladatairól is.



Ókovács Szilveszter életrajza:

Ókovács Szilveszter 1969. december 31-én született Veszprémben.

1992-ben végzett a győri Zeneművészeti Főiskolán mint magánénektanár és kamaraművész, majd 1997-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián vette át operaénekes, énekművész és művésztanár diplomáját. 
 
1991-től énekesként Európa számos országában lépett fel dalesteken, oratóriumhangversenyeken és operaelőadásokon, 1996-tól a Budapesti Kamaraopera szólistája. 1996-tól 2000-ig a váci konzervatórium magánének- és operatörténet-tanára volt. A Filharmónia felkérésére rendszeresen vezet ifjúsági hangversenyeket a budapesti Zeneakadémián.

1998-tól fejlesztési tanácsadó volt az Oktatási Minisztériumban, 2000-2002 között a miniszterelnöki kabinet parlamenti tanácsadója. 2002-2005-ben a Magyar Állami Operaház tagja, kommunikációs igazgatója volt.

Cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok hasábjain, 2005-től heti recenziórovata van a Magyar Nemzetben (HangKép, illetve operakritikák). 2006/2007-ben a Sződliget.hu offline felelős szerkesztője volt.

Rádiós műsorvezetőként 1989-ben kezdett dolgozni a veszprémi Radio Jamben, majd 2001-2004 között a Bartók Rádió műsorvezetője volt. Indigó címmel 2007 tavaszán indult vasárnapi újrabeszélő politikai műsora a Lánchíd Rádióban.

A televíziózással 2001-ben, a Satelit csatorna riportereként került kapcsolatba, majd 2002. december 1-jétől, a HírTV megalakulásától a csatorna műsorvezetője, szerkesztője. Műsorai: ARTéria, Főszerepben, Hír+Háttér, Lapzárta, Különkiadás, Politikai Barométer, Esti Gyors, Lapzárta Extra, Rájátszás, Negyedik.

Portrélemeze 2007-ben jelent meg Képhiba címmel.

Sára Sándor (főigazgató-elnök) 1993. június - 2000. június 30.
Lugossy László (alelnök, megbízottként) 2000. július 1 - szeptember 21.
Pekár István (elnök) 2000. szeptember 22 - 2004. szeptember 21.
Szekeres László (alelnök, megbízottként) 2004. szeptember 22 - 2005. február 16.
Cselényi László (elnök) 2005. február 17 - 2010. július 22.
A. Szabó Magda (ügyvezető alelnök) 2010. július 22 - 2010. november 18.
Ókovács Szilveszter (vezérigazgató) 2010. november 18 -

 A televíziós vezető úgy látja: a közmédiumoknak az eddiginél jobban össze kell hangolni működésüket, amihez a jövőben kiszámítható, normatív alapú finanszírozásra számíthatnak. A Duna Televíziót egy prémium közéleti és egy magas kultúrát sugárzó tematikus csatorna együtteseként képzeli el.

Ha elfogadják a médiatörvény ma nyilvánosságra került tervezetét, attól kezdve mindenki számára világos lehet, miként alakul át a közszolgálati média; hogyan lesz hatékonyabb, miként tud több hírt jobb minőségben szállítani, illetve hogyan jut több pénz, forrás - közte emberi erőforrás is - a műsorkészítésre - nyilatkozta a Közbeszéd stúdiójában Ókovács Szilveszter. A Duna Televízió vezérigazgatója megerősítette: valósak azok a sajtóban megjelent információk, miszerint a közszolgálati média hírei a nemzeti hírügynökséghez telepítendő hírcentrumban készülnek majd. A vezérigazgató úgy érvelt: mégiscsak nehezen tartható állapot, hogy például egy minisztériumi sajtótájékoztatóra kivonul négy stáb; az MTI-től, a Magyar Rádiótól, a Duna Televíziótól és az MTV-től is egy-egy. "Nagyjából ugyanazon vágóképeket veszik fel, kicsit talán más szavakat használnak, s mire a vágószobákban estére elkészül az anyag, lehet, hogy húsz vagy harminc ember kezén ment át. És ugyanaz a hír született belőle. Az állami médiarendszernek nem tiszte, hogy különbözőképpen próbálja meg bemutatni egy-egy hír tényanyagát - ráadásul nem is tudja, hiszen ugyanott jártak a stábok. Ez innentől kezdve felesleges párhuzamosság" - szögezte le Ókovács Szilveszter.

Megjegyezte: lehet, hogy egy-egy eseményről készült beszámolónak a színessége annyiban elvész majd, amennyiben az felesleg is - tehát hogy a különböző stábok tudósítói más-más igét használnak -, de a tényanyagtól eltérni nem érdemes. "Elég ha a tény egy forrásból indul, amit többen tudnak használni" - érvelt a Duna TV vezérigazgatója. A hírcentrum működését úgy kell elképzelni,  hogy az abból gazdálkodó  közmédiumok híradóiban mindenütt ugyanazt az információt, ugyanazt az anyagot fogják látni a nézők? - hangzott a Duna Televízió felvetése. A vezérigazgató úgy reagált: ennek a rendszerét még ugyan nem látja pontosan, de egész biztosan el lehet majd helyezni a hangsúlyokat, azzal is, hogy milyen híreket használ fel egy-egy médium a hírcentrum kínálatból. "Nyilván itt, a Duna Televízióban a határon túli tudósítói hálózatok híreiből jóval gazdagabban lehet majd válogatni, mint azt teszi majd a Magyar Rádió, vagy a Magyar Televízió. Egész biztosan jó híranyagokat kapunk a hírcentrumból, amelyekből tudunk az emberek híréhségét kielégítő híradókat előállítani" - mondta Ókovács Szilveszter.

Összehangolt működésre van szükség a közmédiumok között

A közmédiumoknak működésük során egymásra is tekintettel kell lenniük a jövőben; az egymást metsző működés helyett már eddig is nagy szükség lett volna a komplementer működésre  - hangzott el a beszélgetésben. "Ne vágják el egymást híradók; az állami médiumok két sportműsora ne ossza meg nézőket; úgy fussunk kötelékben, hogy az állami adófizetői forintokért az állampolgár valóban többet kapjon és ne neki kelljen szortíroznia. Inkább a kereskedelmi médiumoktól próbáljuk őket átcsábítani, semmint egymástól" - szögezte le Ókovács Szilveszter, hozzátéve: a négy közmédium vezérizgatóját "együttműködésre nevezték ki". A hírekben közösek lesznek az alapok, a médiumok céljait is egyeztetni kell a jövőben. A forint tízmilliárdokért pedig olyasmit kell nyújtani, amit valóban néznek is, a nézettséget pedig kellő sokszínűséggel lehet kiváltani.  

Ha rajta múlna, számos további területre is kiterjesztené még a közmédiumok együttműködését: együtt értékesítené például a csatornák reklámidejét, a promóció bizonyos részeit is összevonná, a filmeket pedig közösen szerezné be, letörendő az árakat. "Össze kéne kapaszkodni számos kérdésben. A felszabaduló forrásokat - erre ígéretünk van, nem vonják el, azt vissza lehet forgatni a műsorkészítésbe" - mondta a televíziós vezető. Kijelentette: mostantól normatív módon finanszírozzák majd a közmédiumokat; előre látható pályát nyújtanak az intézményeknek.

Duna Televízió - prémium közéleti és magas kultúrát nyújtó csatornával

A vezérigazgató, aki egyik első nyilatkozatában azt mondta: szeretné, ha a Duna Televízió a Kárpát-medence televíziója meghatározó televíziója lenne, a Közbeszéd stúdiójában megerősítette: ezen az úton szeretné tovább vinni és erősíteni a tévécsatornát. Nézhetőbb, feszesebbre szerkesztett, érdekesebb Duna Televízió valamennyiünk érdeke" - mondta a Duna TV vezetője. Hozzátette: szeretné, ha a Duna Televízió úgy lenne értékes tévécsatorna a jövőben is, úgy hogy eközben a képernyő előtt tudná tartani a nézőket, határainkon túl és az anyaországban is - jegyezte meg utóbbit nyomatékkal Ókovács Szilveszter. Ehhez a struktúrában nagy változásokat kell végrehajtani - mondta.

A Duna TV esetében mi lesz a fontosabb: a nézettség vagy a tartalom? Gyakran felróják a csatornának, hogy itthon nem nézik annyian, viszont határokon túl küldetést teljesít. Hogyan lehet mindenki elégedettségére tenni ezek után? - hangzott a Közbeszéd kérdése. Mivel a Duna TV határon belül is fogható, ezért - meghagyva a határon túli hangsúlyait, azokhoz nem nyúlva - ne adjuk fel a határon belüli működést sem - hangsúlyozta Ókovács Szilveszter. Annál is inkább ne, mert a digitális átállás után a Duna mindkét csatornája az ország kilencvenöt százalékán ingyenesen fogható lesz.

"Ezt a lehetőséget nem kellene feladni. Ahogy azt sem - ismerve a mai kulturális állapotainkat -, hogy megragadjuk a nézőt, és prémiumkategóriás műsorokkal, megpróbáljuk felemelni" - hangoztatta a vezérigazgató. Ehhez a mai Autonómia csatornát alakítaná kulturális tematikus csatornává, amelynek a műsorait talán nem néznék számosan, de hatása sokfelé kisugározna. "Ebben hiszek, mint a művészeti oktatásban is" - mondta. Úgy vélte: egy színvonalas művészeti csatorna eleinte nem generál nagy nézettséget, de fontos társadalmi küldetést teljesít. A Duna Televízió másik, közéleti csatornájának pedig az lehet a feladata, hogy másként tárgyaljon bizonyos  témákat, mint a Magyar Televízió. "Más hangsúlyokat helyezzen el, menjen mélyebbre, legyen szofisztikáltabb; legyen prémium minőségi közéleti adó az egyes csatornából" - vázolta terveit Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezérigazgatója a televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este.