A kilencvenes években komoly állami tőkeinjekcióval beindult nagymuzsalyi aranybánya nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ukrajna egyetlen aranybányája 840 kilogramm nemesfémet termelt a tervezett 35 ezer helyett. A cég összvagyona csak a veszteség töredékét fedezi, így a csődeljárás nem oldja meg a gazdasági és környezetvédelmi gondokat.

„Elsősorban törlesztenünk kell a 4 millió hrivnyás bértartozást. (4 millió hrivnya = 395 ezer euró) Másodsorban megoldást kell találni az ökológiai veszélyhelyzet elhárítására. Végezetül modernizálni kell a bányát, hogy újraindulhasson a termelés. Így több száz munkahely létesülhet, és a bevételekből visszatéríthetjük azt a pénzt, amire most égető szükségünk van” – mondja Vaszil Vaszilinec, a Zakarpatpolimetali Kft. igazgatója.

Az aranyat úgynevezett flotációs eljárással vonták ki a kőzetből, ami kevésbé környezetszennyező, mint a sokkal jobb hatásfokú, de veszélyes cianidos eljárás. Így viszont többszázezer tonna meddőhányó keletkezett, ahonnan a víz folyamatosan kimossa a nehézfém vegyületeket.

„Most ott tartunk, hogy nem csak az ásott kutakban találtunk kadmiumot, de a talajközeli vízrétegben is” – fűzte hozzá Ljubov Szpicskej, a kárpátaljai Állami Környezetvédelmi Felügyelet helyettes vezetője.

Kadmium az előírások szerint egyáltalán nem lehet az ivóvízben. Néhány szakértő egy új feldolgozóüzemben látja a jövőt. A cianidos technológiát alkalmazó új üzemet a Tisza közelében Veréce község jelenleg nem működő vegyi üzemének területén építenék fel. Ám a tiszahátiak még jól emlékeznek a nagybányai ciánkatasztrófára, ezért féltik környezetüket.