A bankoknak minden bajba került hitelessel foglalkozniuk kell. Lehetőség a törlesztőrészletek
befagyasztása, amivel párhuzamosan megnő a hitel futamideje. Meglehetősen nagy
a bankok mozgástere – mondta Csányi Sándor, aki szerint a bankok akarnak is „mozogni”.
A banknak „nem érdeke egy ügyfél kilakoltatása, tönkretétele; a bankok érdeke
az, hogy egy ügyfél tartósan jó ügyfél maradjon” – szögezte le az OTP vezetője.
Hozzátette: a mai válsághelyzetben, amikor láthatóan több ember kerül bajba önhibáján
kívül, mint normál gazdasági helyzetben, a bankoknak az adósvédelmi programokat
még fokozottabban kell alkalmazniuk.
A segítség túlzott ígérete növeli a nem fizetők arányát
Megjegyezte: probléma, hogy nagyon sok szó esik a hitelesek védelméről, miközben
sokan vannak, akik tudnának fizetni, csak ehhez saját háztartásuk kiadásait kellene
átrendezni. Ám ők is inkább az állami segítségre vagy a bankok segítségére szorulnak.
„Úgy gondolom, hogy ez a fajta kommunikáció folyamatosan növeli a nem fizető adósok
számát, miközben e körön belül csökken azok aránya, akik valóban nem tudnak fizetni”
– tette hozzá.
Csányi kérdésre válaszolva megerősítette: igenis érezhető, hogy a kormányzat
bejelentése nyomán, miszerint minden eszközzel megvédik a devizahiteleseket a
kilakoltatástól, csökkent az adósok körében a fizetési hajlandóság.
Nem a bankok okozták a bajt
„A bankok számára sértő, amikor a devizahiteleseket védik, mert nem a bankok
okozták a bajt, talán annyival, hogy egyáltalán van Magyarországon devizahitel”
– mondta az OTP első embere.
Kifejtette: a fő probléma a forint gyenge árfolyama. Ez pedig az elmúlt nyolc
év, elsősorban a Gyurcsány-kormány költségvetési politikája által generált jelentős
költségvetési deficitre vezethető vissza, ami aláásta a forint megbízhatóságát,
és emiatt gyengült a magyar fizetőeszköz. „A bajt tehát nem mi, bankok okoztuk,
hanem az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája” – szögezte le Csányi Sándor.
Nem biztos, hogy érdemes szabadulni a devizahiteltől
A szakember úgy látja: ha hiszünk abban, hogy rövid időn, négy-öt éven belül
képesek leszünk bekerülni az eurozónába, akkor az árak és a bérek is az euró övezethez
konvergálnak, ezért nincs alapja annak, hogy euró hitel se legyen Magyarországon.
Az egyéb devizában való eladósodást azonban maga sem támogatná, hiszen utóbbi
esetben az adósoknak nem csak a forint-euró árfolyam kedvezőtlen alakulásától
kell tartaniuk, hanem attól is, hogy az euró árfolyama gyengül a svájci frankkal
vagy más valutával szemben, ami még kevésbé belátható kockázat egy adós számára.
Csányi bízik abban, hogy a kormányzat tartani tudja az idei 3,8 százalékos hiánycélt,
a költségvetési politika pedig a forint valamelyes erősödéséhez vezet majd, a
hitelpiacok, tőkepiacok pedig bíznak majd ebben a gazdaságpolitikában. Ilyen szempontból
talán rosszul jár az, aki átváltja devizahitelét forint alapúra. Megjegyezte:
tippet nem szeretne adni, még saját családtagjainak sem, de ő személy szerint
most nem váltana át devizahitelt forintra.
Igazságtalan a bankadó – jó lenne, ha nem élne túl hosszan
Az OTP elnök-vezérigazgatója a Duna Televízióban úgy nyilatkozott: sokan félreértelmezték
korábbi, bankadóval kapcsolatos kijelentését. Megerősítette: már akkor sem örült
a bankadónak, amikor bejelentette azt a kormány, mert igazságtalannak tartja csak
egy szektort ezzel terhelni, miközben vannak más, jobb jövedelmezőségű szektorok
is.
Az OTP mégis el tudja fogadni ezt az adót akkor, ha a költségvetési deficit csökkentésére
fordítja a kormányzat. Az OTP számára ugyanis Magyarország megítélése, így hitelképessége
nagyon fontos, sokkal fontosabb, mint minden más, külföldi tulajdonosú bank számára.
„Ha Magyarország nem hitelképes, akkor az OTP sem az” – szögezte le a bankvezető.
A bankadó visszafogja a hitelezést
Csányi kijelentette: bankjuk nyeresége kibírja ugyan az extra adót, ugyanakkor
a bankok hitelezési hajlandóságát jelentősen csökkenti ez a külön elvonás. Ez
pedig együtt járhat a GDP csökkenésével vagy kisebb mértékű növekedésével. Ha
a vállalkozók és a lakosság nem tud a megszokott módon hitelhez jutni, akkor a
beruházások és a fogyasztás sem tud olyan mértékben nőni, mint normál hitelkihelyezés
esetén – hangsúlyozta.
„Ezzel a hatással is számolni kell. Ezért az lenne a jó, egészséges, ha ez a
bankadó viszonylag rövid időn belül megszűnne, és csökkenő mértékű lenne” – szögezte
le Csányi Sándor.
Túlzott a deficitcsökkentés üteme
A kormány az IMF és az EU felé vállalt kötelezettségét, hogy jövőre 2,8 százalék
lesz a GDP arányos deficit, tartani kell, „amíg nincs más megállapodás” – szögezte
le Csányi Sándor.
Másfelől a bankvezető túlzottnak tartja a deficitcsökkentés ütemét, mivel kétsége
sincs afelől, hogy az ehhez szükséges pénzt a gazdaságból vonják majd ki. Emiatt
kevesebb pénz lesz a gazdaság terheinek csökkentésére, gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre.
„Örülök, hogy ilyen a kormány megközelítése, hogy tartani akarja a célt, de mint
a reálgazdaság szereplője, nem örülök, hogy be kell tartania ezt a célt a kormánynak”
– hangzott az érvelés.
Nem kell égetően, de jó, ha van IMF-megállapodás
Csányi Sándor kijelentette: mindenki árgus szemekkel figyeli, hogyan hajtjuk
végre az idei költségvetést, és milyen lesz a jövő évi büdzsénk. „Főleg az utóbbi
hetekben a kockázatvállalási készség jelentősen lecsökkent a piacokon általában
is, a magyarországi ország kockázati felárak pedig 1,69 százalékról felmentek
3,56 százalékra, ami rendkívül magas. Mindez nem csak a hitelhez jutás kérdését
veti fel, hanem ha kapunk is hitelt, jelentősen megnöveli annak az árát. Ez nem
jó a költségvetésnek és a gazdaság szereplőinek sem” – mondta a szakember.
Csányi ugyanakkor leszögezte: még a jelenlegi, nem túlzott kockázatvállalási
készség mellett is 2011 végéig finanszírozható a piacokról a magyar költségvetés,
ilyen szempontból tehát az IMF-megállapodásnak nincs nagy jelentősége. „Ugyanakkor,
ha van egy IMF-megállapodás, amelynek kapcsán nem hívunk le hiteleket, csak ott
van, mint tartalék, az jelentősen növelheti az ország iránti bizalmat. Természetesen
mérlegelni kell, hogy egy ilyen megállapodás milyen feltételek mellett jöhet létre
és megéri-e a kormánynak így megkötni, vagy folytatni a tárgyalásokat a valutaalappal.
Jó, ha van az IMF-fel megállapodásunk, mert az egy piros pont, de sok piros pontból
tevődik össze, hogy bíznak-e egy ország valutájában vagy sem” – nyilatkozta Csányi
Sándor a Duna Televízióban.
