A magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az EU legtöbb tagállama, a tanulók számát tekintve viszont jó a helyzet: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek közt sem nagy az elmaradás.

Az elemzés legfőbb központi megállapítása: a képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai közt nagyok, Magyarország pedig azon államok egyike, ahol kiugró a differencia. Amíg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008–2009-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké közelítette a 11 százalékos növekedést.

A jelentés szerint nem áll jól Magyarország a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez a szám kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben északi szomszédunktól érkeznek, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár. A magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország, a külföldön tanuló magyarok 27,3 százaléka jár ott egyetemre vagy főiskolára, de kiugróan népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is - olvasható a Világgazdaságban.