A parlament által hétfőn elfogadott érték alapú ingatlanadó kivetése során több tényezőt is figyelembe kell venni az ingatlan értékének a megállapításánál. Ilyenek: a piaci viszonyok, az ingatlanon elvégzett felújítások, a megtérülési mutatók, az elérhető bérleti díjak, a beruházási hitelek és így tovább.

Vitákra adhat majd okot, például az olyan ingatlanok értékmeghatározása, ahol a Dunára néző lakások többet érnek, mint az ellenkező oldalon lévők, miközben mindkettő ugyanabban az épületben (övezetben) van. Az elemzők mindezek ellenére úgy vélik, az ingatlanpiacon nem okoz majd különösebb megrázkódtatást az új adónem.  

A külföldről érkező befektetőket nem lepi meg az új adó, hiszen az USA-ban a XVIII. század óta létezik ez az adónem, és például Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is bevezették már.

Enyhe élénkülést is hozhat a piacon az új adófajta. Ennek oka, hogy az eddig nem használt, üresen álló lakásaikat a tulajdonosaik eladják, vagy kiadják majd.     Mint minden adó, ennek a bevezetése is egyszeri sokk lesz, de utána beépül az árakba. (Az adóterheket minden ingatlanpiaci szereplő igyekszik majd érvényesíteni az árakban.) Ennek következménye árnövekedés lehet az új lakások piacán.

Az ingatlanok értékeit megállapítani és azt folyamatosan frissíteni csakis egy dinamikus adatbázis segítségével lehet, ami naprakészen tükrözi az ingatlanok piaci értékeit. Az adatbázisnak nyilvánosnak, folyamatosan frissítettnek, megbízhatónak kellene lennie, Magyarországon ma még ilyen nem létezik.