A péri reptér kivételes helyzetben van. Ilyen gépek egyre gyakrabban tűnnek fel a légterében. Az elmúlt hónapokban 23 százalékkal nőtt a nemzetközi forgalom. Leginkább az áruszállítás a nyereséges, ezen a területen 60 százalékos volt a növekedés.

Voltak olyan időszakok az elmúlt évben, sőt egészen hosszú időszak három hónap, amikor más vidéki repülőterekről kellett embereket hívni ide dolgozni, mert át kellett állni 24 órás műszakra – mondta Vadász László, igazgató.

A sikeres időszak ellenére a győri önkormányzat évek óta próbál új befektetőket találni a reptér működtetésére és fejlesztésére. 

Többen érdeklődtek már, köztük kínai és egyéb országokból érkező befektetők, de a mai napig konkrét ajánlatot még senki nem tett a repülőtér megvásárlására – közölte Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere.

Ennek oka az, hogy a vidéki repterek a légiforgalom 1 százalékát bonyolítják le, amiből nehéz nyereséget termelni, ez pedig nem vonzó a befektetők számára.

A debreceni légikikötőre az 1994-es megvásárlás óta több mint négymilliárd forintot költött a város, többnyire saját forrásból, de a terület kármentesítésére 700 millió forint támogatást kaptak. 

Farkas András ügyvezető igazgaztó elmondta, hogy a reptér kihasználtsága messze van attól, ami ideális lenne. Az elmúlt évekhez képest pedig még visszaesés jelentkezett. A tavalyi évben is 40 százalékkal esett a forgalmunk, és várhatóan ez az idei évben sem fog javulni.

A nemzetközi minősítéshez szükséges kritériumok teljesítése is 200 millió forintos kiadással jár évente, amihez nem kap semmilyen állami támogatást a légikikötő.