A megtámadott rendelkezés szerint az "új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni" - tartalmazza Sereg Andrásnak, az Ab sajtófőnökének közleménye.
    
Az alkotmánybírósági eljárást kezdeményező közigazgatási hivatal szerint a távhő-szolgáltatási törvény nem ad lehetőséget a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás.
    
Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért annak szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.
    
Az indokolás szerint a helyi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Továbbá nincs felhatalmazása az önkormányzatnak arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé.
    
Az Ab keddi határozata a Magyar Közlönyben megjelenés napjával, azaz várhatóan pénteki hatállyal semmisíti meg a távhőről leválás korlátozását tartalmazó főváros önkormányzati rendelet.
    
Az Ab idén február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.

Jelentős költséggel járna a tömeges leválás?

Jelentős költséggel és környezetterheléssel járna, ha a fogyasztók tömegesen leválnának  a távhőszolgáltatásról - mondta el László György, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke az MTI-nek szerdán, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a fővárosi távhőszolgáltatásról történő leválás korlátozását. A szövetség tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését. A távhőszolgáltatók a versenyképesség megteremtésével akarnak a piacon maradni - mondta. Hozzátette: a távhő 18 százalékos áfája egyebek között ehhez ad átmeneti segítséget. 
   
Az alelnök szerint a tömeges leválás hosszan elhúzódó folyamat lenne, ami a folyamat végén, vagy a szolgáltatásban bennmaradók számára is a költségek számottevő növekedését jelentené, sőt, ezek a fogyasztók esetleg ellátás nélkül maradnának. 
   
László György szakértői becslésekre hivatkozva azt mondta, hogy a tömeges leválás országos hatásait tekintve azzal járna, hogy mintegy 60 milliárd forintot kellene fordítani gázvezetékek építésére, és további 180 milliárd forintba kerülne a szükséges mintegy 13 ezer gázkazán telepítése. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedne a környezetterhelés. Jelenleg ugyanis a távhőt és áramot termelő úgynevezett kapcsolt erőművek évi kétmillió tonna szén-dioxid kibocsátását "takarítják meg".

Módosítják a főváros távhőrendeletét

A főváros mindig is jogkövető magatartást tanúsított, s így tesz ez ügyben is - nyilatkozta Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság szerdán kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek találta, s ezért megsemmisítette azt a fővárosi rendeletet, amellyel korlátozták, csaknem teljesen ellehetetlenítették a távhőszolgáltatásról való leválást. A szocialista politikus közölte, hogy a jogszabályok messzemenőkig történő betartása mellett az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy úgy módosítsák a fővárosi rendeletet, hogy elkerüljék a Főtáv hálózatáról történő esetleges tömeges leválást.

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság döntése csak tovább erősítette az általa az elmúlt két évben következetesen képviselt álláspontot. E szerint a jogszabályok betartása mellett, az európai uniós országok tendenciáját figyelembe véve, mindent meg kell tenni a környezetkímélő távfűtés árának piaci versenyképességéért, vagyis e fűtési mód életképességének a megőrzéséért. Mint mondta, a főváros eddig is mindent elkövetett, s a továbbiakban is erre törekszik az önkormányzattól független ártényezők esetleges csökkentése érdekében. Példaként említette az ökoprogramot, az ökoplusz-programot, a távfűtés alapdíjának befagyasztását, a Budapesti Erőmű Zrt. magas beszállítói hőárainak mérséklését és az áfacsökkentés kezdeményezését.