Lázár János Siófokon tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor bejelentette, hogy a kormánytöbbség azt javasolja, az Országgyűlés április 18-án és ne április 25-én, húsvéthétfőn döntsön az új alkotmányról. A fideszes politikus szavai szerint a képviselőcsoportok és a független képviselők legkésőbb március 15-ig saját normaszöveget nyújthatnak be; a tervek szerint nem alkotmányozó nemzetgyűlés alakul március 15-én, hanem a parlament alakítja úgy át a munkáját, hogy lehetőség szerint több mint hat hét álljon majd rendelkezésre az alkotmány szövegének megvitatására.

Az államfőhöz a nap folyamán elsőként érkező Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője a megbeszélés után újságíróknak azt mondta, a szocialisták nem legitimálják az alkotmányozás folyamatát, mert károsnak tartják a "miniszterelnök politikai rendszerváltását". Az MSZP elnöke megerősítette, továbbra is azt gondolják, nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon.

Mesterházy Attila szerint az alkotmányozási folyamatot nem most, nem ilyen formában kellene elvégezni. Mint emlékeztetett, pártja többször kérte, hogy az EU soros elnöksége idején ne ilyen témával foglalkozzon az Országgyűlés, hanem például a gazdasági növekedés biztosításával, a válságkezeléssel, valamint a munkahelyteremtés kérdésével. Egyetlen demokráciában sem elfogadott az, ahogyan az alkotmányozási folyamatot a kormány bonyolítja - fűzte hozzá a szocialista politikus.

Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese ezzel szemben arról számolt be a találkozó után, hogy pártja részt vesz az alkotmányozási folyamatban, ugyanakkor a végszavazás során valószínűleg nemmel szavaz majd.

A Jobbiknak alapvető kifogásai vannak az új alkotmány koncepciójával, illetve az "egész kaotikussá váló alkotmányozási folyamattal" - mutatott rá az ellenzéki politikus. Az Országgyűlés jobbikos alelnöke szerint módosító indítványokkal is készülnek a parlamenti vitára, mivel szerintük csak akkor lehetne beiktatni az új alaptörvényt, ha abban megtörténne a "történelmi magyar alkotmányosság, jogfolytonosság helyreállítása".

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője elsősorban arról beszélt, hogy számukra fontos az élet feltétlen tiszteletének és védelmének, valamint a házasság és a család védelmének megjelenítése az új alaptörvényben.

A kisebbik kormánypárt politikusa kijelentette, hogy a Fidesz és a KDNP közösen készíti el új alkotmánytervezet normaszövegét, és ez kerül majd a parlament elé. Mint mondta a siófoki frakcióülésen garanciát kaptak arra, hogy a számukra fontosnak tartott érétkek megjelennek majd az új alaptörvényben.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a találkozó után arról számolt be, hogy az LMP országos politikai tanácsa szombaton vitatja meg az alkotmányozási folyamatban való részvételt. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: pártja októberben azért vonult ki az alkotmányelőkészítésből, mert elfogadhatatlannak tartották a kormányfő, illetve a kormány viszonyát az alkotmányossághoz. Schiffer András szerint ez nem tisztázódott megnyugtatóan az azóta eltelt időben.

A köztársasági elnököt pénteken felkereste Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke is.

A Híradó összeállítását nézze meg videón!