Avarkeszi Dezsőt, az igazságügyi minisztérium államtitkárát meglepte a köztárasági elnök döntése. Azt mondta, minden olyan törvényt, amely a szólásszabadságot bármilyen szinten is korlátozta volna, az államfő az Alkotmánybírósághoz küldte. Az államtitkár szerint a törvény lényeges eleme a nagy nyilvánosság. Magánbeszélgetésekre nem vonatkozik.

Az államtitkár hozzátette: "Például valaki egy politikai nagygyűlésen vagy egy úgynevezett konferencián vagy akár egy futball meccsen teszi ezt, az már annak számít".

A TASZ korábban azt kérte Sólyom Lászlótól, ne írja alá a jogszabályt. Szerintük az sincs pontosan körülírva: ki számít a holokauszt áldozatának. De nem ez az egyetlen gondjuk a törvénnyel.

Simon Éva a szervezet szabadságjogi programvezetője elmondta: "A kérdés és a probléma az az, hogy hogyan lehet azt bizonyítani, hogy  valakit az emberi méltóságában megsértett egy holokauszt tagadás".

Jogalkalmazási nehézségek viszont várhatóan lesznek, ezeket majd a bírói gyakorlat oldja meg. Mesterházy Attila, a törvény előterjesztője úgy fogalmazott: egy-null a demokráciának.

Hozzátette: "Én hiszek abban, hogy vannak olyan pillantoak, amikor kell erős szimbólumot, erős üzenetet küldeni a társadalomnak, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben zéró tolerancia van".

A Fidesz szerint másban is zéró toleranciának kellene lennie. Répássy Róbert korábban azt mondta: ha kormányra kerülnek kibővítik a törvényt, hogy az a kommunista diktatúrák bűneit se lehessen tagadni.

Az ellenzéki politikus hozzátette: "Azt gondolom, hogy az még súlyosabb alkotmányossági problémát vet majd fel".

A TASZ szerint így könnyen odáig juthat az ország, hogy minden múltbéli esemény tagadása büntethető lesz.

Az államfő aláírta a lex-gárda néven ismerté vált törvényt is. Eszerint aki feloszlatott társadalmi szervezetet tovább működtet, akár három éves börtönbüntetést is kaphat.