A Nemzetközi Valutaalap országjelentése hozta nyilvánosságra az eszközkezelő egy lehetséges tervét. Eszerint három megoldás képzelhető el.

A banki hitelkárosultak egyesületének főtitkára szerint ők már régóta szorgalmazzák az első pillért.

– A bankoknak kell megoldást találni az ügyféllel arra, hogy ki hogyan tudná tovább törleszteni a hitelét – erősítette meg Lénárd Mariann.

A főtitkár azt viszont kérdésnek tartja, hogy miből lesz pénz a második pillért jelentő állami garanciára, illetve arra, hogy az ingatlanokat az önkormányzatok vásárolhassák meg, megteremtve a visszabérlés lehetőségét az adósoknak. Az egyesület ugyanakkor továbbra is fenntartaná a kilakoltatási moratóriumot.

A bankszövetség tanácsadója szerint ma 10 százalék körül van a rossz hitelek aránya.

A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását nem tartják megoldásnak. Ha ugyanis a bank nem juthat hozzá a hitelfedezethez, akkor nem tud kölcsönt folyósítani az új kérelmezőknek.

– 105 ezer kilencven napon túli késedelemben lévő hiteladós van, és a 105 ezer szerződés mögött 580 milliárd hitelösszeg áll – mondja Müller János.

Szerinte azért sem érdemes hosszan fenntartani a kilakoltatási moratóriumot, mert ez alatt csak tovább nő az adósság összege, ami később még nagyobb terhet fog jelenteni a hitelt felvevőknek.