Szimbolikus jellegű, a parlament által még a nyáron elfogadott változtatásokkal indul az új tanév a közoktatásban - mondta a Duna Televíziónak nyilatkozó Pokorni Zoltán. Ezek közt említette az osztályozás tilalmának feloldását, megjegyezve: hiba lett volna ezzel egy időben eltörölni a szöveges értékelést. További módosításokként a pedagógusok jobb törvényi védelmét, valamint a rosszul tanuló diákok évismétlésének a lehetőségét emelte ki.

A nagyobb változtatásokat megvitatják

Az iskola világát érintő nagyobb, átfogóbb módosításokat azonban szeretné nyugodtan, megfontoltan előkészíteni és az érintettekkel  megvitatni a kormányzó párt. "A nyár a szakértők összejövetelével telt, lassan megszületnek azok a szövegek, amelyeket majd nyilvánosságra lehet hozni" - mondta Pokorni Zoltán.

A politikus szerint el kell kerülni az előző nyolc év gyakorlatát, amikor is a kormányzat nyilván jó céltól vagy szándéktól vezérelve, mégis akarnok, voluntarista módon hirdette ki, hogy "márpedig ez az igazság".

A mostani kormányzó erők célja, hogy az emberek magukénak érezzék az oktatásügyben tervezett változtatásokat, ezek előkészítésére szánják tehát a következő esztendőt. Egyes elemek  - például az érettségi szintjének megemelése - csak 2013-tól indul; három évet kell hagyni a gyerekeknek, iskoláknak, szülőknek a felkészülésre.

Átgondolják, mit tanítsanak

Annak mérlegelése, hogy milyen ismereteket kell megtanítani a gyermekeknek, egy sosem lezárható folyamat Pokorni Zoltán szerint. Egyes témákban csökkenteni kell az anyagot, másutt új ismereteket kell beemelni, ahogy az élet is új ismereteket produkál; mindezt három évente kisebb, hat évente átfogóbb mértékben kell áttekinteni - mondta.

Példaként említette, hogy a történelemórákon a bismarcki német egységet még mindig három-négy órában tanítják, úgy, mint száz évvel ezelőtt, amikor is az Magyarország politikatörténetéhez nagyban hozzájárult. A huszadik századi német egységet, Kohl kancellár német egységét viszont egy órában sem oktatják, pedig ez napjaink Európája szempontjából sokkal meghatározóbb.

Feltehetően nem a kormánynak és nem a parlamentnek kell megmondania, hogy mit tanítsanak - mondta Pokorni.  "Kell, hogy legyen egy magja a nemzeti kultúrkincsnek, az ikonok, a közös emlékezetünk, a nyelvünk. De nagy részét rá kell bízni az iskolákra, ennek a keretszabályait kell időről időre beállítani" - szögezte le a politikus.

Pedagógus életpálya modell - juttatás és elvárások

A pedagógus életpálya modell bevezetése - amelyet 2002-ben már nem tudott megvalósítani a Fidesz - a mostani kormányzati ciklus legfontosabb oktatáspolitikai feladata - jelentette ki Pokorni Zoltán. Hiába minden tanterv, minden törvény, ha a szféra hús-vér szereplői nem a korosztályuk legkiválóbb, legintelligensebb, legszuggesztívebb tagjai - mondta. A kérdés az - tette hozzá -, hogyan tudják elitképzéssé tenni a pedagógusképzést és méltóvá tenni a pedagógus szakmát.

A külső, segítő szándékú kontroll rendszerének újjáépítése is a változtatások része lesz, ami a politikus szerint már csak azért sem lesz egyszerű, mert ez a szándék a régi szakfelügyeleti rendszert idézheti fel azokban a pedagógusokban, akik "láttak és elszenvedtek élő szakfelügyelőt". Másfelől viszont be kell látni - tette hozzá -, hogy illúzió csak a belső önigazgatásra bízni egy ilyen hatalmas terület minőségét.

Az életpálya modell egyik serpenyőjében tehát a garantált bér és előmenetel, a másikban pedig az ellenőrzött minőség foglal majd helyet a kormánypárt szándéka szerint.

A Pedagógusok Demokratikus Szövetségének javaslata megvalósulására - miszerint a korábban elvett tizenharmadik fizetés épüljön be a következő tizenkét hónap tanári fizetésébe - idén szeptembertől nem lát reális esélyt Pokorni.

"A mostani tanévkezdést még a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány által megadott költségvetés szűkössége határozza meg. Egyébként szívemből egyetértek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével, és szurkolok, hogy ez a javaslatuk valamikor megvalósuljon" - nyilatkozta a Fidesz oktatáspolitikusa a Duna Televízióban.