Csütörtökön többek között egy új nemzeti médiahatóság létrehozásáról, valamint a közmédiumok közös tulajdonosi felügyelet alá vonásáról döntött az Országgyűlés kormánypárti többsége. Szalai Annamária az erdélyi Tusnádfürdőről, a nyári szabadegyetemről  telefonon nyilatkozott a Duna Televíziónak.

Megtehetik az ellenzéki pártok, hogy alkotmánybírósághoz fordulnak a médiatörvény-csomag csütörtökön elfogadott egyik eleme miatt, de én úgy gondolom, a törvény kiállja majd a próbát - így reagált az ellenzéki pártok kritikáira Szalai Annamária.

Megjegyezte: a csomag első elemét már egy hónapja elfogadta a parlament, az ellenzéki pártok arra is azt mondták, hogy alkotmányellenes. "Ennek ellenére a köztársasági elnök úr, aki nagy figyelemmel kíséri az alkotmányt, minden kritika nélkül aláírta a módosítást" - szögezte le Szalai Annamária.

Szakmai önállóság, megszűnő párhuzamosságok

Kijelentette: abban bízik, hogy a jelenlegi - átláthatatlan és pazarló - közpénzfelhasználás sokkal hatékonyabb módon történik majd a közmédia-szektorban. Ezen túlmenően jobb minőségű és hatékonyabb tájékoztatást remél az adófizetők számára.

A közös tulajdonosi testület alá kerülő közmédiumok mindegyikének meglesz a módja arra, hogy a maga profilját, szakmai elképzeléseit továbbra is teljesítse? - hangzott a Hattól nyolcig kérdése.

Szalai Annamária úgy reagált: az egyes médiumok szakmai önállósága mellett tenné le a voksot. Fontosnak tartja, hogy megrendelőkként önállóan működhessenek a jövőben is ezek az intézmények és önálló arculatuk legyen.

Az önálló profil egyben azt is jelenti, hogy az eddigi párhuzamosságok megszűnhetnek a közmédiumok között - derült ki a nyilatkozatból. "Ne forduljon elő az például, hogy egy adott eseményre a Magyar Televíziónak kijön két stábja, a Duna Televíziónak két stábja, miközben egymásról nem is tudnak, nem tudják, mit csinál az egyik, mit a másik. Ennek ideje, hogy vége legyen, nem az a lényeg, hogy versenyeztesse az állam a saját cégeit" - szögezte le Szalai Annamária.

Rosszul integrált határon túli műhelyek

Hogyan kell érteni egy minapi nyilatkozatát, mely szerint a határon túli médiaműhelyek nincsenek eléggé benne a magyarországi média-vérkeringésben? - hangzott a Hattól nyolcig másik kérdése.

Szalai szerint a határon túli médiaműhelyek megalakulását és fejlődését követő felívelés után az elmúlt években rohamosan leépült az együttműködési rendszer a magyarországi médiumokkal.

"Vannak ma kihasználatlan műhelyek, teljesen elképesztő, hogy rengeteg ember ott hever parlagon, tudna dolgozni, mégsem használják ki ezeket a kapacitásokat" - érvelt Szalai Annamária.

Az okokról szólva annyit mondott: az egyik nyilván finanszírozási ok. A másik, fontosabb, a szemlélet kérdése: ahogy a valóságban már megtörtént, a fejekben is le kell bontani a határokat - mondta "Meg kell szüntetni, hogy nem egységben gondolkodunk, hogy megkülönböztetjük a határon innenit és túlit. A Kárpát-medencét egységes egészként lehetne tekinteni a magyarság vonatkozásában" - szögezte le Szalai Annamária.

Az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordul

A Lehet Más a Politika alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény-csomag csütörtökön elfogadott eleme miatt - ezt már Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese jelentette ki ugyancsak a Hattól nyolcig stúdiójának vendégeként.

Elmondta: számításuk szerint huszonkét ponton ütközik az alaptörvénnyel a csütörtökön elfogadott médiaszabályozás. Úgy látják: az Európai Unió azon irányelvének sem felel meg a jogszabály, amely kimondja, hogy a nemzeti médiahatóságoknak függetleneknek kell lenniük.