Fanyar önirónia, néhány telefonnal készített felvétel és 400 euró veszteség - egy hónap vendégmunka után ennyi maradt Elekes Csabának és Szabó Leventének. Egy marosvásárhelyi munkaközvetítő cég hirdetésére 60 társukkal együtt március végén indultak Csehországba, ahol erdőtisztítás és csemeteültetés volt a feladatuk.

„Kiértünk, dolgoztunk, minden rendben volt. Rá két hétre jött Márta, az itteni közvetítő iroda tulajdonosa, azt mondta, hogy már nem 900 euró, hanem csak 650 a minimális, amit lehet keresni. Lenyeltük ezt is, dolgoztunk tovább, nem volt szabad napunk, reggeltől estig, szombat-vasárnap dolgoztunk, kétszer kaptunk előleget 500-500 cseh koronát, az 40 euró: a munkaprogram, ahogy említettem elég nehéz volt, volt olyan, hogy reggelt hat órától még este hétkor kint voltunk az erdőben... erdei munka” – meséli Elekes László Csaba Marosvásárhelyről.

„Gyanús akkor kezdett el lenni, amikor kiérkeztünk Csehországba, és a szerződéseket a kezünkbe adták, és a szerződés nem volt csak cseh nyelven, nem volt semmilyen más nyelvre lefordítva. Fogalmunk sem volt, hogy mit írtunk alá” – tette hozzá Szabó Levente.

Így is ők a szerencsések - mesélik - mert egy hónap után a rokonok anyagi segítségével hazajöttek.

„Az embereket, akik ott kint maradtak megfenyegették, hogy ha a hatóságokhoz mernek fordulni, akkor állítólag az afgán maffiával kilövetik őket” – mondja Levente.

Elekes Csaba hasonlóan járt tavaly decemberben Németországban is: ott hentesmunkát végzett, a cég pedig utolsó másfél hónapi bérüket nem akarta kifizetni. A német hatóságok azonban megsegítették a román vendégmunkásokat. A Prágában rekedt 20 ember aligha reménykedhet ebben: egy hete a hajléktalanok sorsát élik. A román nagykövetség közreműködésével azt szeretnék elérni, hogy legalább 200 eurót kapjanak, amivel újabb nyugati vendégmunka után néznek.

Két hónappal ezelőtt innen indultak a becsapott vendégmunkások Csehországba, azóta a cég elköltözött innen, az ügyet pedig huszárvágással próbálta megoldani: a szlovák állampolgárságú tulajdonos átadta a céget, a sajtóval pedig egész egyszerűen nem állnak szóba. Az egyik munkatársuk telefonon azt közölte velünk, hogy tudomása szerint haza akarták szállítani buszokkal az embereket Csehországból, ők azonban nem vették igénybe ezt.

A 100 eurós közvetítői díj visszafizetéséről hallani sem akarnak, álláspontjuk szerint inkább a munkások tartoznak nekik az összeg fennmaradó részével, 150 euróval.

A marosvásárhelyi munkaközvetítő iroda, a PBM Union Job nem első alkalommal teszi lóvá a vendégmunkára jelentkezőket: a Maros megyei Területi Munkaügyi Felügyelőséghez ebben az évben már két feljelentés érkezett. 500 euró fejében Angliába, majd Spanyolországba irányítottak  embereket, ám ők is hasonló sorsra jutottak. A felügyelőség csak pénzbírsággal tudja súlytani a céget, ám most a rendőrség segítségét kérte az ügy felgöngyölítéséhez.

„Nagyon jó lenne, ha két alapszabályra odafigyelnének a vendégmunkások: olvassák el alaposan az egyéni munkaszerződést, követeljék, hogy román nyelvű legyen, és főleg ne tévesszék össze a közvetítői szerződéssel, amit nem a munkáltatóval, hanem a munkaközvetítő céggel kötnek. Mi már kétszer róttunk ki pénzbírságot a szóban forgó cégre, ennyit tehetünk, most a rendőrséghez fordultunk az ügy felgöngyölítéséért” – hangsúlyozta Biro Stanca, a Maros megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője.

Mióta nem kell vízum a schengeni országokba, a nem hivatalos statisztikák szerint Románia munkaképes lakosságának 20 százaléka, több, mint kétmillió ember dolgozik külföldön. Természetes tehát hogy virágzanak a munkaközvetítő cégek, csak Maros megyében 40 ilyen vállalkozás működik.

Azonban - főleg a nyári szezon idején - oda kell figyelni arra, hogy melyiknek a szolgáltatásait veszi igénybe a vendégmunkára induló.