Az egészségügyi albizottság német elnöke azt állítja, hogy a WHO a gyógyszeripar nyomására hamis riasztást adott ki a H1N1-járvány fertőzésveszélyével kapcsolatban. Dr. Wolfgang Wodarg szerint emberek milliói kaptak kellő alaposság nélkül letesztelt oltóanyagokat. Így az adófizetők pénzének pazarlása mellett felesleges egészségügyi kockázatnak is kitették őket. A képviselő szerint a H1N1 járványa nem is olyan veszélyes, mint a szezonális influenza járványa.

A következő összeállításban annak jártunk utána: a hagyományos vagy az új influenza szedett-e több áldozatot a környező országokban.

Berlinben a járványügyi intézet igazgatója az ősz elején sötét színekkel ecsetelte az új típusú influenza lehetséges hatásait, és mindenkit arra intett, hogy oltassa be magát. Németországban becslések szerint közel 40 ezren betegedtek meg a H1N1 néven ismert vírusos fertőzésben. A kór hivatalos adatok szerint 132 emberéletet követelt, habár a mai napig nincs bizonyítva, hogy valóban kizárólag az új típusú influenza okozta-e a páciensek halálát.

Miután a járványügyi intézet igazgatója több nyilatkozatban is megkongatta a vészharangot, a hatóságok példa nélküli kampányba kezdtek a kór terjedésének megakadályozására. Az egészségügyi minisztérium két típusú oltóanyag rendelt: egyet a kormány tagjai, illetve az állami hivatalok vezetői számára, egyet pedig a lakosság számára. Miután több esetben is a szérum beadását követően szövődmények léptek fel, elterjedt az általános vélemény, hogy a köznépet nem teljesen kikísérletezett oltóanyaggal akarják megvédeni.

Ezzel egy időben híresztelések kaptak lábra, hogy a járvánnyal kapcsolatos állítások rémhírek csupán, amelyeket a gyógyszeripar indított útra. Még az orvosok elsöprő többsége is fenntartással nyilatkozott a védőoltásról, és azzal érvelt, hogy az elmúlt években a média szinte ügyet sem vetett arra, ha telente egy-egy influenzajárvány több ezer halálos áldozattal járt. Így nem véletlen, hogy a múlt őszi riadalom után most több mint 40 millió szérumadag maradt a hatóságok nyakán.

Szlovákiában az influenzajárvány mértéke az elmúlt hónapokban nem haladta meg az előző évek statisztikáját. Szlovákiában egyébként távolról sincs olyan visszhangja a H1N1 megbetegedésnek, mint Magyarországon. Ide csak közvetlenül karácsony előtt érkezett az első oltóanyag szállítmány.

Ezt az 50 ezer vakcinát az egészségügyi dolgozóknak szánták. A SME című napilap felméréséből azonban kiderül, hogy a kórházi dolgozók nem szívesen oltatják be magukat. Pozsonyban a legjobb a helyzet - itt az egyetemi kórház dolgozóinak 20 százaléka kapta meg a védőoltást. Zsolnán vagy Eperjesen azonban mindössze 2 százalék. Az oltásra jogosultak nagy része azt mondja, nem bízik a vakcina hatásában. Az egészségügyi dolgozók után a terhes nők és a krónikus betegek kaphatják meg az ingyenes vakcinát. Az állampolgároknak csak februárban van esélyük, hogy beoltassák magukat. A megrendelt 1 millió vakcina ugyanis csak ekkor érkezik Szlovákiába.

Egy 2009 végén készített felmérés szerint az ukránok jobban félnek a gazdasági válságtól, a munkanélküliségtől, az ingatlanpiaci változásoktól vagy éppen a hiteltörlesztéstől, mint a H1N1-től. Pedig a járvány októberi kitörése óta több mint 3,5 millióan fordultak orvoshoz, a kórházi segítségre szorulók száma meghaladja a 200 ezret, több mint 800-an vesztették életüket az influenza okozta szövődmények miatt. Persze nem mindegyik eset írható a H1N1 vírus számlájára.

Az Egészségügyi Világszervezet egyik közleményében rámutat, hogy az Ukrajnából származó adatok hitelessége sokszor kétséges. Ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi évek szezonális influenzajárványainak diagnosztizálására sem voltak meg a laboratóriumi feltételek. Ukrajnában ismeretlen fogalom az influenza elleni védőoltás. A karantént tartják a legjobb védekezési módnak a járványügyi szakemberek.

Kárpátalján novemberben három hétig zárva tartottak a tanügyi intézmények. A sokkhatás elmúltával egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amelyekből kiderül, hogy a szív és érrendszeri megbetegedések következtében évente félmillióan halnak meg Ukrajnában. Ez 500-szor több az idei influenzajárvány áldozatainak számánál. Most 60 százalékkal kevesebben betegedtek meg, mint 2001-ben, amikor senki sem beszélt világjárványról, az emberek nem jártak szájmaszkban az utcákon, az ukrán politikusok pedig nem fogadták személyesen a külföldi gyógyszerszállítmányokat a határállomásokon.

Romániában tavaly május végén jelent meg az új influenza. Az ingyenes oltáskampányt 2009. november végén kezdték el. A hatóságok példamutatással próbálják ösztönözni az embereket arra, hogy minél többen oltassák be magukat. Cseke Attila, Románia új egészségügyi minisztere felszólította a lakosságot, hogy használja ki az állam biztosította lehetőséget, és oltassa be magát ingyenesen az újinfluenza vírusa ellen. Ám a védőoltást fenntartásokkal kezeli a lakosság.

A székelyföldi kórházakban bevezetett részleges vagy teljes beteglátogatási tilalom nem csupán az újinfluenza velejárója: bármely járvány esetén évente egyszer-kétszer érvénybe léphet a tiltás. Minden évben kitör valamilyen influenzajárvány, a krónikus betegek pedig mindig nehezebben viselik a betegséget - hangsúlyozzák a szakemberek, akiknek a véleménye gyakran megoszlik az új típusú influenzával kapcsolatosan.

2009-ben 52-en vesztették életüket a H1N1 vírus következtében Romániában. A laboratóriumi vizsgálatok alapján kimutatott betegek száma pedig meghaladta az 5500-at országszerte, Hargita megyében 101 betegről tud a megyei járványtani intézet. Két évvel ezelőtt a lakosság 16 százaléka szenvedett valamilyen felső- és alsó légúti megbetegedésben - tájékoztatott dr. Füstös Zsuzsanna, a megyei Egészségügyi Igazgatóság aligazgatója. 2009-es összesítésük csupán január végén lesz, ám az orvosi tapasztalat szerint az idei őszi-téli időszakban sem valószínűsíthető több felső és alsó légúti, illetve influenzás megbetegedés.