Az ötlet egyébként nem teljesen új, 2006-ban 17 ország összefogásaként létrejött egy lista, ebből lesz most uniós kezdeményezés, ami valamennyi tagállamra kibővülne. Magyarország annak idején az esztergomi királyi palotát, a visegrádi és a szigetvári várat, valamint a debreceni református kollégiumot tartotta méltónak a címre. 

Az athéni Akropolis a demokrácia jelképe, az európai kultúra bölcsője. Vagy a gdanski hajógyár ... Itt jött létre a Szolidaritás Szakszervezet, ami történelmi lépés volt Európa újraegyesítése felé. Ilyen és ehhez hasonló helyszínek kaphatnak a jövőben európai örökség címet. Az Európai Bizottság szerint a szépség nem minden, a cím odaítélésénél elsősorban az Európához kapcsolódó jelképes értékek számítanak.

Andrulla Vaszilu európai biztos elmondta: "Az európai polgárok, különösen a fiatalok sokat megtudhatnak majd a közös, de mégis nagyon különböző kulturális örökségünkről, a történelmünkről, az EU létrejöttéről, de legfőképpen arról a demokratikus és emberi jogokat tiszteletben tartó értékrendről, ami az európai integráció alapja".

Európai örökség címre minden tagállam évente két helyszínt jelölhetne, egy független szakértői testület országonként egyet választana ki. Az Európai Bizottság évente csaknem egymillió euróval támogatná a programot, amitől az európai kulturális turizmus fellendülését várják.