Az orosz vezetés azonnal tiltakozott. Moszkva szerint az Európába telepítendő rakétavédelmi pajzs fenyegeti Oroszország biztonságát és megsérti a jelenlegi nukleáris egyensúlyt. Az Egyesült Államok elutasítja az európai érdekövezetek politikáját, erősítette meg Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO bővítése és a rakétapajzs kiépítése nemcsak a szövetségesek, hanem Oroszország biztonságát is növeli.
 
Vasárnapi tévéinterjújában Clinton Iránt nevezte legnagyobb veszélynek a térség és Amerika biztonságára nézve. Az Obama-kormányzat azért módosította elődjének kelet-európai rakétavédelmi tervét, mert ezt a fenyegetést kellett ellensúlyoznia. Nem pedig azért, hogy Moszkvának kedvezzen - állítja Strobe Talbott volt külügyminiszter-helyettes, az orosz stratégiai gondolkodás legkiválóbb amerikai ismerője.

Míg az eredeti Bush-féle tervek Teherán interkontinentális rakétái ellen nyújtottak volna védelmet, addig a tengeri kilövőállomásokról indítható elfogórakéták a legújabb iráni taktikát figyelembe véve inkább az európai szövetségeseket, sőt Oroszországot védik, nem az Egyesült Államok területét. Ráadásul ez a védelmi stratégia - a korábbival ellentétben - tovább is fejleszthető.

Az amerikai katonák már évek óta jelen vannak Romániában. Két bázist alakítottak ki a Fekete-tenger partvidékén: az egyiket a constancai repülőtéren, a másikat a 60 kilométerrel északabbra lévő babadagi lőtér mellett. Vélhetően ezeken a támaszpontokon üzemelik majd be az elfogó rakétákat, a román védelmi minisztérium azonban nem hajlandó részleteket elárulni a következő öt évben kiépítendő rakétapajzsról.

 "Minden, ami elmondható volt erről a témáról, azt maga az államfő elmondta. Ez minden, amit közölhetünk. Sajnos nem szolgálhatok további részletekkel" – mondta Constantin Spînu őrnagy, a román Nemzetvédelmi Minisztérium szóvivője.

A román sajtó azonban tudni véli, hogy - az amerikai és japán haditengerészet által már többszörösen kipróbált - SM3-as rakétákat fogják az országba telepíteni. Az itteni szárazföldi kilövőállásokra már csak azért is nagy szüksége van az Egyesült Államoknak, mert az 1936-os Montreux-i Megállapodás óta csak a Fekete-tengerre kijárattal rendelkező országok kelhetnek át 10 ezer tonnánál nagyobb hajókkal a Boszporuszon, az amerikai haditengerészet tehát nem hozhatja ide a flotta "súlyosabb" darabjai. Az SM-3-as rakéták hatótávolsága több mint 500 kilométer , és képesek a világűrben lévő célpontok megsemmisítésére is.

A rakétapajzs esetében a célpontfelderítést FPS 117-es radarokra bíznák - állítják a román újságok. Ezekből Románia már több mint egy évtizede vásárolt néhányat, az amerikai gyártó pedig nemrég korszerűsítette őket. Arról azonban semmilyen hitelt érdemlő adat nem szivárgott ki, hogy mennyibe kerül az országnak az amerikai rakétavédelmi rendszerhez való csatlakozás.

Az első, nem reprezentatív mintán készült felmérések szerint a lakosság többsége támogatja, hogy Romániába telepítsék a rakétapajzs egyes elemeit, de olyan hangok is vannak, amelyek népszavazást sürgetnek az ügyben.

Traian Basescu államfő szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy a rakétavédelmi rendszer nem irányul Oroszország ellen, hanem - mint mondta - más veszélyforrások miatt van szükség rá. Moszkva azonban nem hisz ebben. Az orosz katonai szakértők szerint az amerikaiak nem a 4000 kilométernyire lévő iráni fenyegetés ellen akarnak a Fekete-tenger körül védekezni, hanem a kaszpi-tengeri kőolaj és földgáz Európába vezető útvonalát próbálják bebiztosítani.

Markó Béla a Duna Televízió stúdiójában elmondta: egyetért az amerikai rakéták telepítésével. Az ország ugyanis tagja a NATO-nak, ez pedig egy stratégiai, tehát szorosabb partnerséget jelenthet majd a jövőben.