Papandreu a Fehér Házban tartott találkozó után elmondta: a kérdés szerepel majd a hét legfejlettebb ipari államot és az úgynevezett küszöbországokat tömörítő G20 országcsoport következő, júniusi csúcsértekezletén.

Egy amerikai tisztségviselő mindazonáltal jóval visszafogottabban nyilatkozott bizonyos pénzügyi eszközök, például az adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) korlátozásának esélyeiről, így nem világos, hogy Washington valójában mennyire támogatja Papandreu erőfeszítéseit.

Az Obama-Papandreu találkozó előtt mindkét ország jelezte, hogy a görög kormányfő nem amerikai pénzügyi segítségért látogatott Washingtonba. Papandreu a körúttal országa pénzügyi hitelességét szeretné erősíteni és kedvező kamatozású hitelekhez szeretne támogatást szerezni.

Görögország súlyos államháztartási hiánnyal és államadóssággal küszködik, amelyért a tőkepiaci spekulációt teszi felelőssé. A görög parlament múlt pénteken jóváhagyta a kormány újabb, 4,8 milliárd eurós megszorító csomagtervét. Ez áfa-emeléssel, luxusadókkal és a közalkalmazotti juttatások lefaragásával igyekszik hozzájárulni a tavaly 12,7 százalékos államháztartási hiány idei 4 százalékpontos csökkentéséhez.

A pénzpiacokon az elmúlt hetekben több milliárd dollár értékben spekuláltak az euró gyengülésére és arra, hogy Görögország esetleg nem lesz képes törleszteni adósságait.