A Kolozsvár és Marosvásárhely között elterülő Mezőségben,Válaszúton született arisztokrata családban. A debreceni gazdasági akadémián és a párizsi Sorbonne-on tanult, majd birtokán gazdálkodott, művei a huszas évek végétől jelentek meg. A Trianon utáni erdélyi magyarság jövőjét kilátástalannak látta, ezért fogadta kitörő örömmel 1940-ben az Észak-Erdélyt visszajuttató második bécsi döntést. 1943-ban hívták be a hadseregbe, ahol kétszer is megkapta a Vaskeresztet. A háború után emigrált, 1952-ig Németországban, ezután az Egyesült Államokban élt. A floridai egyetemen európai irodalmat és történelmet tanított, megalapította az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, lapokat szerkesztett, hangadó szerepet töltött be a magyar szellemi emigráció életében.

A kolozsvári népbíróság 1946-ban - távollétében - háborús bűnök és gyilkosság miatt halálra ítélte, ezután a román hatóságok többször kérték kiadatását, de ezt az amerikai hatóságok bizonyíték hiányában mindannyiszor elutasították. A magyarországi rendszerváltozás után itthon is megjelenhettek könyvei, kilencvenedik éve felé közeledve haza szeretett volna térni. Az állampolgársága körüli huzavona miatt megviselt, romló egészségű és nehéz anyagi helyzetbe került író 90 évesen, 1998. február 17-én a floridai Astonban öngyilkos lett. Hamvait 1999. augusztus 7-én a marosvécsi református templom kriptájában helyezték el. Tavaly került nyilvánosságra, hogy az állampolgársági bizonyítványt 1997-ben kiállították számára, azaz már magyar állampolgárként halt meg.

Pályáját versekkel kezdte. 1934-ben Farkasverem című regényéért Baumgartner-díjat kapott, művében a Mezőségben élő, széthulló, önpusztító magyar arisztokráciát mutatta be hitelesen. 1943-ban jelent meg a Mire a fák megnőnek és A kastély árnyékában című kétkötetes családregénye, egy mezőségi magyar mágnáscsalád élete az 1848-as szabadságharc bukásától a századfordulóig. Németországban adták ki Adjátok vissza a hegyeimet című regényét, Buenos Airesben jelent meg A funtineli boszorkány című regénytrilógiája, Torontóban az Elvásik a veres csillag című regénye. Erdélyről, a magyar sorsról szól a Valaki tévedett, a Kard és kasza.

Wass Albert a rendszerváltozásig Magyarországon szinte teljesen ismeretlen volt, művei csak azóta jelenhetnek meg. Népszerűsége folyamatosan növekszik, A funtineli boszorkány A Nagy Könyv című tévéműsorban bekerült a tizenkét legkedveltebb regény közé. Az író 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2003-ban alternatív Kossuth-díjat kapott. Megítélése még ma is ellentmondásos: a hivatalos irodalomtudomány szinte tudomást sem vesz róla, miközben a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Alakja és művei köré mítoszok és legendák szövődtek, ami nehezíti tárgyilagos megítélését.

"A magyar ember számára az élet mást adott, különösen Erdélyben és ehhez hozzá kell, hogy az emberi élet idomuljon, ez a másfajta lét, ez, amit úgy neveztek annak idején, hogy kisebbségi életforma." -  Így vallott Wass Albert az utolsó, vele készült portréfilmben. Az akkor  Floridában élő írónál kolozsvári kollégáink jártak, műveit akkor kezdték felfedezni az olvasók. Pár éve az egyik legnépszerűbb írónak tartják, legolvasottabb regényei között A funtinelli boszorkányokat, az Adjátok vissza a hegyeimet! vagy a Kard és Kaszát említik rajongói.

Az ő írásaiból lehetett magyarságtudatot tanulni, ezért mondom baráti körben, családban, hogy minél többen olvassák Wass Albert munkáit – mondta Kállai Zsolt.

Az irodalomtörténész szerint Wass Albert által más erdélyi vagy emigrációban élő alkotókra is nagyobb figyelem irányulhat.

Kiindulási pont lehet Wass Albert, nem határ, elzárása a többiek értékeinek, hanem éppen, hogy elindítaná őket, az olvasókat, hogy a magyar irodalom teljességét megismerjék - mondta Medvigy Endre irodalomkutató.

Wass Albert gondolatai a haza és az emberiség kérdéseiről máig aktuálisak. Egy helyütt így ír az ember hivatásáról: "Könyvtárakat írtak tele azzal, hogy mik a jogaid ezen a földön. Pedig csak egyetlen igazi jogod van: békében élni."

Romániában továbbra sem lehet nyíltan megemlékezni Wass Albertről, az országban még mindig háborús bűnösnek számít az író. A kísérletek, hogy köztéri szobrok és iskolák őrizzék emlékét, sorra meghiúsultak, például Vicében, az író szülőfalujában is.

Csupán a kő maradt... Wass Albert cegei birtokának szomszédságában, a színmagyar Vicében 2001-ben iskolát neveztek el a környék egykori földesuráról, az intézmény udvarán pedig Wass Albert-mellszobrot állított a helyi értelmiség. A szobor alig két évig állt háborítatlanul a Beszterce-Naszód megyei falu iskolaudvarán. Valaki a szomszédos román falvakból feljelentést tett, háborús bűnös kultuszának vádjával.

Törvényszéki végzés született, behívattak a törvényszékre bennünket az iskolaigazgatóval, és arra köteleztek, hogy a szobrot vegyük le. Én úgy gondolom, hogy törvénytisztelők kell hogy legyünk, még akkor is, ha nem is értünk egyet a törvénnyel, és a Wass Albert szobrot levettük, most a templom bejáratánál van – mondta Lőrinczi Károly plébános.

A Wass Albert háborús bűnösségét megsemmisítő döntés csak perújrafelvétellel születhet. A család  kérelmét azonban legutóbb a Kolozs megyei törvényszék a Táblabíróság hatáskörébe utalta, amely azonban halogatja a tárgyalás időpontjának kitűzését.