Kertész Mihály negyedik, eddig elveszettnek hitt 1914-es némafilmjének A toloncnak április elején fejezik be a restaurálását az amszterdami Haghefilm laboratóriumában. A magyar filmtörténelem legnagyobb szenzációjára Cselényi László, a Duna Televízió elnöke talált rá évekkel ezelőtt a régi New York-i Magyar Ház többször beázott pincéjében. Az egyetlen olyan mozgóképet, amely megörökíti Jászai Marit, illetve az egyetlen fennmaradt magyar némafilmet, amelyen a később Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált Várkonyi Mihályt láthatjuk játszani. Cselényi László A tolonc című némafilmet a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak adta át. 

A Duna Televízió elnöke elmondta, hogy kolozsváriként és filmrendezőként egyaránt megtiszteltetésnek és kivételes szerencsének tartja, hogy éppen ő talált rá Kertész Mihály A tolonc című némafilmjére, amely több szempontból is igen értékes darabja a fennmaradt magyar némafilmek csekély számú gyűjteményének. Az alkotás a második legrégibb előkerült magyar néma játékfilm az 1912-ben rendezett Keserű szerelem után. Kertész Mihály 1919-ig több mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, de csak kettő maradt meg: az 1917-ben készült Az utolsó hajnal című játékfilm és az 1919-ben gyártott Jön az öcsém című rövid propagandafilm. A közönség számára nemsokára látható 1914-ben rendezett A tolonc című alkotás az egyike annak a három játékfilmnek, amelyet a Hollywoodban Michael Curtiz név alatt fantasztikus karriert befutó Kertész Mihály Kolozsváron rendezett Janovics Jenő stúdiójában.

Cselényi László szerint a kolozsvári filmgyártás történetének (1912 és 1930 között mintegy 600 néma játékfilm készült Magyarországon) egyik legjelentősebb darabjával lett gazdagabb a magyar filmtörténelem. Az alkotás a kolozsvári korszak második évében készült Janovics Jenő cégénél, a Proja filmgyárban. Cselényi emlékeztetett rá, hogy Janovics irányítása alatt kezdte rendezői karrierjét Korda Sándor és kapta meg komoly felkéréseit Kertész Mihály is. Blaha Lujza, Jászai Mari, Szentgyörgyi István, a kor legnagyobb színészegyéniségeinek játékát Janovics örökítette meg művészi módon a magyar drámairodalom és költészet klasszikusaiból merítetve. Külön szenzáció, hogy a ma élők közül alig akad valaki, aki láthatta Jászai Marit mozgóképen.

Cselényi László kiemelte, hogy a Kolozsváron készített közel hetven némafilm közül ez a negyedik, amelyből nem csak pár perces részletek maradtak fenn. A kópiáját Amerikában vetítették, ugyanis a képközi feliratok angol nyelvűek és a szereplők nevét is angolosították.

Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója tájékoztatása szerint Cselényi igazi filmtörténeti kuriózumot jutatott haza, a szakemberek pedig 2008-ban megkezdték a restaurálási munkákat, hogy megőrizzék az utókornak az egyik legkorábbi magyar fikciós filmet, azonban itthon nem volt elég forrás a Kertész-némafilm felújításához. Mivel a munkák elvégzéséhez tetemes összegre, közel 20 millió forintra lett volna szükség,  a holland filmmúzeum felajánlotta segítségét, és egy évvel ezelőtt az amszterdami Haghefilm laboratóriumában megkezdték A tolonc restaurálását.

Gyürey Vera elmondta, hogy a film korabeli eljárással színezett, úgynevezett virazsírozott kópiája zsugorodott állapotban került az Archívumba. Egyik tekercse el is ázott, ezt azonban sikerült gyorsan megszárítani, így az emulziós réteg szerencsére nem károsodott. A szárítást követően a nitrófilmek számára legkedvezőbb hőmérsékleten és páratartalom mellett helyezték el. A felújítás megkezdésekor sajnos kiderült, hogy a nitrókópia több, a korábbi kopírozásból eredő, nehezen korrigálható hibát tartalmaz, amit analóg módon nem lehetett korrigálni, csak digitális technikával. Gyürey Vera közölte, holland segítséggel a magyar filmgyártás e korai, filmtörténeti szempontból rendkívül fontos művének színvonalas restaurálása április elejére be is fejeződik, hivatalos bemutató Hollandiában lesz. 

Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója elmondta, hogy az amszterdami vetítés után az eredeti nitrofilm és a róla készült, digitálisan restaurált biztonsági negatív valamint a nitrókópia színeit is megőrző restaurált kópia hazaérkezik Magyarországra. A filmritkaságból a holland filmarchívum saját gyűjteménye számára is készít kópiát.

Kertész Mihály negyedik, eddig elveszettnek hitt 1914-es A tolonc című némafilmjéről március 11-én 14.15-től a Kikötő Frissben (nézze meg újra az adást a cikk alján látható videón), március 27-én 21.35-től pedig a Duna Mozi című műsorunkban láthatnak, hallhatnak érdekességeket.

Töltse le a fotókat az alábbi linken: FOTÓK

A fotók forrása: Magyar Nemzeti Filmarchívum