A film eredeti célja egy münchenben megrendett ingatlanszakmai kiállítás háttéranyaga,
maga a stand hangulatát határozta volna meg. A Budapest Business Region nevű szakmai
klaszter számára készült. Ebben ingatlanfejlesztő cégek álltak össze, hogy pozitív
üzenetet küldjenek a világ felé Magyarországról - közölte Somos Attila a film
ötletgazdája.
Madarász István rendező elmodnta, ez egy mozgó falvédőnek és a honlapra készült,
miután felkerült a honlapra, átherült más oldalakra is. A végleges anyag elkészülte
után azt érezték, hogy szép filmet raktak össze, de nem számítottak ilyen fogadtatásra.
Egy harmincas listából válogattak a szerzők, hogy mi kerüljön be a filmbe. A
rendező megjegyezte, egy matematikai felfedezést nehéz filmre vinni, bemutatni.
Meg kellett nézni, mia az, ami jópofa, amit meg lehet mutatni, ami felemelő, de
legyen könnyed is egyben. Így került be a Dobos torta, a Rubik kocka, a Ford,
és olyanok is, melyeket sokan nem tudtak, hgoy magyar találmány.
"Lélekmelengető film"
Somos Attila szerint a cél, amire készült a film, azt maximálisan teljesíti.
Sajnálja, hogy olyan filmet nem tudnak készíteni, amelyben minden találmányt be
lehet mutatni. A történet egy társaság egy napját mutatják be, és napközben azok
az eszközök bukkannak fel, melyeket mindenki használ a hétköznapokban - és tudjuk,
vagy nem, de magyar találmányok, ez a kulcsa az egésznek.
Madarász Isti, filmrendező nem tudja mi lesz a film sorsa, de ő inkább a jövőre
gondol, és elmondta, jó lenne egy olyan filmet készíteni, az elmúlt 10-20 év találmányait
lehetne feldolgozni, és amelyben nem csak Budapestet, hanem Magyarországot járnák
körül.
Az Egyesült Államokban élő és dolgozó magyar származású tudósok egymás közt levelezgetnek,
és lélekmelengetőként aposztrofálják a filmet.
A valóságot tükrözi a film
10 éves Londonban a magyar kulturális központ, ebből az alkalomból busz fogja
a várost járni, és az ablakokból a filmet fogják vetíteni. A rendező azt is elmesélte,
hogy külföldön élő magyaroktól is kap visszajelzéseket, hogy milyen honvágy alakult
ki bennük a főváros iránt. Alapvetően nem ez volt a szerzők célja, de örülnek
neki.
Sokszor az a kritita éri őket, hogy a film nem a valóságot tükrözi. Madarász
Isti vitatkozik az állítással. Sokan azt mondják, nem is magyarok szerepelnek
a filmen, hisz ők nem mosolyognak ennyit, Budapest nem ilyen szép. A rendező erre
úgy reagál, nem filmtrükköket alkalmaztak, csak a valóságot így is lehet nézni,
és van ilyen szép a főváros, és az ország.
Forrás: TÉRkép