A film eredeti célja egy münchenben megrendett ingatlanszakmai kiállítás háttéranyaga, maga a stand hangulatát határozta volna meg. A Budapest Business Region nevű szakmai klaszter számára készült. Ebben ingatlanfejlesztő cégek álltak össze, hogy pozitív üzenetet küldjenek a világ felé Magyarországról - közölte Somos Attila a film ötletgazdája.

Madarász István rendező elmodnta, ez egy mozgó falvédőnek és a honlapra készült, miután felkerült a honlapra, átherült más oldalakra is. A végleges anyag elkészülte után azt érezték, hogy szép filmet raktak össze, de nem számítottak ilyen fogadtatásra.

Egy harmincas listából válogattak a szerzők, hogy mi kerüljön be a filmbe. A rendező megjegyezte, egy matematikai felfedezést nehéz filmre vinni, bemutatni. Meg kellett nézni, mia az, ami jópofa, amit meg lehet mutatni, ami felemelő, de legyen könnyed is egyben. Így került be a Dobos torta, a Rubik kocka, a Ford, és olyanok is, melyeket sokan nem tudtak, hgoy magyar találmány.

"Lélekmelengető film"

Somos Attila szerint a cél, amire készült a film, azt maximálisan teljesíti. Sajnálja, hogy olyan filmet nem tudnak készíteni, amelyben minden találmányt be lehet mutatni. A történet egy társaság egy napját mutatják be, és napközben azok az eszközök bukkannak fel, melyeket mindenki használ a hétköznapokban - és tudjuk, vagy nem, de magyar találmányok, ez a kulcsa az egésznek.

Madarász Isti, filmrendező nem tudja mi lesz a film sorsa, de ő inkább a jövőre gondol, és elmondta, jó lenne egy olyan filmet készíteni, az elmúlt 10-20 év találmányait lehetne feldolgozni, és amelyben nem csak Budapestet, hanem Magyarországot járnák körül.

Az Egyesült Államokban élő és dolgozó magyar származású tudósok egymás közt levelezgetnek, és lélekmelengetőként aposztrofálják a filmet.

A valóságot tükrözi a film

10 éves Londonban a magyar kulturális központ, ebből az alkalomból busz fogja a várost járni, és az ablakokból a filmet fogják vetíteni. A rendező azt is elmesélte, hogy külföldön élő magyaroktól is kap visszajelzéseket, hogy milyen honvágy alakult ki bennük a főváros iránt. Alapvetően nem ez volt a szerzők célja, de örülnek neki.

Sokszor az a kritita éri őket, hogy a film nem a valóságot tükrözi. Madarász Isti vitatkozik az állítással. Sokan azt mondják, nem is magyarok szerepelnek a filmen, hisz ők nem mosolyognak ennyit, Budapest nem ilyen szép. A rendező erre úgy reagál, nem filmtrükköket alkalmaztak, csak a valóságot így is lehet nézni, és van ilyen szép a főváros, és az ország.