A Lisztmánia nem csak nálunk, hanem Ausztriában is hódít. Liszt Ferenc 200 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a burgenlandi Raidingban. A zongora virtuóz szülőháza mellett 2006 óta modern hangversenyterem működik, amely az első állomása volt az idei Liszt emlékév programsorozatnak. A Lisztománia elnevezésű fesztivált Heinz Fischer osztrák államfő nyitotta meg.

Nagyon fontos számunkra, hogy Liszt Ferencet, Pannónia szülöttét méltó módon ünnepeljük, együtt a magyarokkal. A magyar kollégákkal fontosnak tartjuk, hogy Lisztet és műveit minél többen megismerjék. A Lisztcentrum, de maga a Liszt-év is nagyon fontos a településünk számára, büszkék vagyunk arra, hogy itt született ez a zseniális zeneszerző” – jelentette ki Markus Landauer, Doborján polgármestere.

A két intendáns, a zongoraművész Kutrowatz-fivérek- Eduard és Johannes – a megnyitón Liszt darabokat játszottak. Liszt nemcsak zongora virtuóz, zeneszerző, karmester, hanem világpolgár is volt. Zongoraművei a világ minden részén a leggyakrabban játszott darabok közé tartoznak.

Johannes Kutrowatz szerint Lisztet játszani minden zongoristának kihívást jelent. Nincs zongoraoktatás Liszt művei nélkül.

A művész népszerűsége napjaink popszárjaihoz hasonlítható. A nők bálványozták, istenítették, állítólag számos esetben az eksztázistól összeestek a koncerteken. Heinrich Heine 1841-ben Liszt rendkívüli népszerűségét Lisztomániára keresztelte. Az elnevezés illik az idei rendezvénysorozatra is.

A napszemüveg, amely a plakátokon látható, a 19. század sztárját szimbolizálja. Lisztet az akkori közönség imádta, szinte istenítette, mint ahogy manapság egy popsztárt imádnak a rajongók. A szemüveggel a zeneszerző modernségét, előrehaladottságát, dinamizmusát szeretnénk érzékeltetni. – mondta Theresia Gabriel, a Lisztománia 2011 szervezője.

Liszt kilencéves korában lépett fel először Sopronban és Pozsonyban. Később Franciaországban, Svájcban, Angliában koncertezett. Harminc évesen már Európa-szerte ismert és ünnepelt zongoraművész volt. A 200 éve született zeneszerzőt Magyarország és Ausztria egyaránt magáénak tekinti. A nemzeti hovatartozása mindig vitatott téma volt, az európaiságával azonban mindenki egyetért.

Liszt olyan időszakban alkotott, amikor a nemzettudat, a nemzeti érzések előtérben voltak. Az viszont bizonyos, hogy már akkor igazi európai volt. Azt gondolom, hogy most olyan időket élünk, amikor az európaiságunk kerül előtérbe, kicsit összefonódnak a nemzetek” – mondta Erhard Buseki, az alpbachi Európai Fórum elnöke.

Bár magyarul nem tudott, ragaszkodott gyökereihez. Az 1838-as pesti árvíz mélyen megrendítette, és ettől kezdve egyre gyakrabban járt Magyarországra. A magyarsághoz való ragaszkodás zenéjében is megmutatkozott. A Magyar rapszódiáit a cigányzenekarok hangulata ihlette, Hungária című szimfonikus költeményében pedig a hősi magyar történelmi múltat jeleníti meg.