Benedek Elek születésnapját 4 éve nyilvánították a Magyar Népmese Napjává. A megemlékezésen Bogdán László író Benedek Eleknek, a kevésbé ismert, harcos publicisztikai munkásságát mutatta be.

- A kor kihívó nagy témáit szólaltatja meg, a kivándorlást, a székelység áldatlan helyzetét, a néptanítók sorsát, amit mindig is a szívén visel és a korrupciót – mondta Bogdán László sepsiszentgyörgyi író.

A versmondók és szavalók közt ott volt Elek apó ükunokája, Bardócz Orsolya előadóművész is: - Szárnyát a szél megborzolgatja, hideg havat szemébe csapja, s tovább repülni mégse készül. Megáll egy helyben nagy merészül…

Elek apó padon ülő szobrát Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke és a meseíró dédunokája leplezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint mai érvényű példa az, hogy Benedek Elek hazament, és vállalta a kisebbségi sorsot, akkor, amikor mások menekültek Erdélyből: - Benedek Elek Budapesten is fontos alkotó volt, de Kisbaconba hazajötte után vált igazi szimbólummá. Vált mindannyiunk számára a hazatérő ember életpéldájává.

Markó Béla szerint Elek apó most a hazaváró ember is lett, hiszen van még hely mellette a padon. Az avató után a gyerekek vették birtokukba Varga Mihály sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotását.