![]() ![]() Egyedülálló horvát kiállítás nyílt a neander-völgyi emberekről
A 130 ezer éves leleteket felsorakoztató kiállítás Krapinában várja az érdeklődőket.
![]() 1899-ben egy híres horvát geológus, paleontológus, Dragutin Gorjanovic-Kramberger ásatások alkalmával 75 neander-völgyi ember, összesen 876 csontmaradványát találta meg a horvátországi kisváros, Krapina melletti Husnjak-domb egyik hasadékában. A múzeumot ennek tiszteletére, a felfedezés 100. évfordulóján, 1999-ben kezdték el építeni. A leletek 130 ezer évesek, és a vizsgálatok azt is megállapították, hogy az ősemberek 16 és 24 éves korukban hunytak el. A séta egy dokumentumfilm vetítéssel kezdődik, amely bemutatja Krapina várost és a neander-völgyi ember életét. "A kiállítás fő attrakciója egy népes, neander-völgyi családot bemutató 17 tagú csoport. Az úgynevezett autentikus figurákat Elizabet Baynes, francia szobrász keltette életre. A valóságos szobrok életretekeltésével az a célunk, hogy egy, a világon is egyedülálló létesítményt működtessünk. Egy fantasztikus történetet is kerekítünk arról, hogy megértessük az akkor élt emberek történetét, életét, mindennapjait." – mondja Vlasta Krklec múzeumigazgató. A múzeum előterében a leleteket felfedező professzorról, és arról a korszakról kaphatunk részletes tájékoztatást, amikor ő élt. A kiállítás az ősrobbanást bemutató videóval indul, innen haladhatunk tovább különböző történelmi korszakokon át a csigaházra emlékeztető úton, ahol az evolúció különböző fázisait tárják a látogatók elé. A tárlat a DNS láncoktól egészen a neander-völgyi emberekig mutatja be a fejlődés folyamatait. "Ez a kiállítás nagyon lenyűgözött engem, azért mert ez a múzeum az első és egyetlen paleontológiai kiállítás, és ez az egyetlen Európában is, ami hasonló témával foglalkozik. Itt végre láthatjuk, hogy miként éltek a neander-völgyi emberek." – véli Eduard Vasiljevic, látogató. A kiállítás része az a szobor is, amelynek különböző testrészeit megérintve további információkat kaphatunk a neander-völgyi emberekről. Egy másik teremben azt ismegtudhatjuk, hogy a mai ember mennyire hasonlít ezekre az ősemberekre. A tárlaton multimédiás eszközökkel fokozzák az amúgy sem hétköznapi hangulatot. "Nagyon nagyszerű gondolat Krapina városától, hogy ezt létrehozták, itt a kiállítás során valami újat is tanulhatunk az emberiség, a neander-völgyi emberek történetéről, valamint a bolygónkról is." – mondta Jeronim Fercek, látogató. A múzeum különlegessége az a terem, amelyben olyan, mintha egy jégmezőn járnánk. Ha belépünk a területre, a lábunk alatt megreped a jég. Úgy érezzük, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat alattunk a padlózat. A benti tárlat végén a kijáratnál szuvenír gyanánt a kiválasztott ősember nyakára saját arcképünket illeszthetjük. A felszínen lévő parkban további ízelítőt kaphatunk a barlanglakók életéből. Odakint a neander-völgyi ember különböző eszközeit és fegyvereit is megtekinthetjük. A múzeum szobrai közül a legdrágább csaknem 9 millió forintba került, a horvát kulturális tárca által finanszírozott komplett projekt pedig 2 milliárd 250 millió forintnak megfelelő kunából jött létre. A neander-völgyi múzeum rendkívül népszerű. A megnyitó másnapján 6 óra alatt 7000 ember volt kíváncsi az Európában is egyedülálló tárlatra. ![]() |
A KULTÚRA rovat további hírei
|