Színműveit mind a mai napig műsorokra tűzik, és telt házak előtt játsszák a teátrumok. Naplóiban megragadó feljegyzéseinek iróniája, s növekvő nosztalgiája, melyet ugyanakkor igen keményen bírált szülőföldje iránt érzett. E műfajt élete végéig művelte; a naplóíró Márai legalább olyan jelentős, mint a regényíró.

 

Tanulmányaiban, újságcikkeiben szemléletét a polgári liberális hagyomány hatotta át, szívósan küzdött a polgári életértékek megmaradásáért, élénk figyelemmel kísérte az európai politikai élet változásait.

 

A breviárium műfaji megjelölésként már nem csak a római katolikus papi zsolozsmáskönyvekre értendő, meghonosodott a művészeti és a tudományos életben is. A latin eredetű szó második jelentésköre: rövid áttekintése valaminek, kivonat valamely nagyobb műből, egy-egy híres író, művész munkásságából, de van orvostörténeti és bortörténeti breviárium is. Talán tömörsége miatt divatos napjainkban újra ez a műfaj. Néhány esztendeje jelent meg Shakespeare kétnyelvű breviáriuma, legutóbb Jókai Annáé, most pedig Márai Sándoré.

 

A kötet válogatójának, szerkesztőjének szándéka az volt, hogy igazi Márai breviáriumot állítson össze. Az alapanyag gazdag: Márai Sándor teljes irodalmi termése. Regényeiből, aforizmáiból azokat a gondolatokat tartalmazza a könyv, amelyek szeretetről, szerelemről, barátságról és az élet szépségének megtalálásáról elmélkednek.

 

Ha naponta csak egyetlen eszmefuttatását is elolvassuk, már mélyebb gondolatisággal éljük meg az életünket, eltűnődünk saját és mások érzelmi állapotán - és talán megértőbbek leszünk a világgal. A sztoikus gondolkodó Márai azt a bölcsességet tanítja, amelyet manapság a keleti tanítások sugallnak nekünk: sokszor önmérséklet és korlátozás kérdése, hogy szép érzelmekkel teli életet élhessünk. A könyv kiállításában is elegáns, a CD-mellékleten pedig Bács Ferenc olvas fel részleteket Márai Sándor 1943 és 1945 között keletkezett Naplójából.