A Duna Televízió 2009. november 27-28-29-én jótékonysági tematikus napot szervez. Műsorainkon keresztül megismerkedhetnek a kassai Thália Színház múltjával és jelenével, valamint művészeti produktumaikkal, hogy teljesebb képet kapjanak a nehéz helyzetben lévő társulatról, körülményeikről. 

MENTSÜK MEG A KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZAT!  Ha nem segítünk, egy magyar színházzal kevesebb lesz a Kárpát-medencében.

A következő összeállítás a Térkép című műsorban volt látható.

Épp 40 éve gördült fel először a függöny a Kassai Thália Színházban. Akkor és a jubileum alkalmából most is Goldoni: A két úr szolgája című vígjátékot mutatták be. 1969-ben a csehszlovák vezetés a belső feszültségek kezelésével volt elfoglalva, így nem figyelt a nemzetiségi körök ténykedéseire. Ezt kihasználva sikerült megalapítani Kassán az ország második magyar színházát, a Tháliát.

Véletlen cselszövés, szerelem, öngyilkossági kísérlet, kavarodás. Tipikus velencei történet a 18. századból, amelynek szálait a két urat szolgáló főhős, Truffaldino mozgatja. Az egyszerre naiv, ravasz és szeretetreméltó szolgát Petrik Szilárd alakítja.

- Azt hiszem, hogy tűrhető teljesítményt nyújtok ebben a szerepben. Az biztos, hogy a legnehezebbek közé tartozik, talán a Hamletthez tudnám hasonlítani. Még három hete dühös voltam Valló Péterre, hogy miért kerget engem a biztos bukásba, de lehet, hogy mégse így sül el a dolog – mesél szerepéről Petrik Szilárd színész.

Valló Péter vendégrendező biztos, hogy nem véletlenül osztotta úgy a címszerepet, ahogy osztotta. Megjegyzendő, a siker sem maradt el, és a karaktereken keresztül a mai öltözettel és a rokokó hangulatú kosztümökkel mást is ki akart fejezni.

- Tudni kell, hogy a 18. századi Velence minden ízében romlott, erkölcstelen világ volt, és ilyen értelemben nagyon hasonlít a miénkre. Úgy érzem, hogy egy nagyon érvényes, aktuális mű a Goldonié – foglalja össze Valló Péter.

A főszerep mellett említést érdemel még a legkisebb epizódszerep is, a hordáré. Ezt Várady Béla alakítja, aki 40 évvel ezelőtt a címszerepet játszotta. Talán ő képezi most a hidat a múlt és a jelen között.

- Meglepett az, hogy 40 után újra repertoárra került a Két úr szolgája, és engem is meghívtak. Ez meglepett – meséli a színész.

Az előbb említett jelképes híd nem csak a két kort köti össze. Az 1970-es évek elején, amikor a rendszer ráeszmélt, hogy micsoda hibát követett el azzal, hogy létrejött a Thália, a színházalapító Beke Sándor rendező-igazgatónak mennie kellett. Nem csak a színházból, az országból is. Beke Váradyt szemelte ki utódjának, és a terv bejött. 1990 után Beke Sándor újra több darabot rendezett Kassán, de a kezdeti eufóriát már nem találta. Sem a társulatban, sem a közönségben.

- Az a szerencse ritkán éri utol egy embert, hogy 1968 után, ezt ’69-ben is megrendeztem. Akkor annyira élt már a nevetési vágy az emberekben a sok lehengerelt lélek, lelkiállapot után, hogy nincs az az üdítő, nincs az a vígjáték, amit jobban fel lehetett kínálni, mint amit mi akkor felkínáltunk. Tehát felszabadult nevetés, olyan felszabadult taps fogadott minket bárhol. A társadalmi pszichózis olyan volt, hogy mindenki nevetni akart. Az orosz tankok után nem csodálkoztam – emlékezett vissza Beke Sándor.

Ma már ugyan nincsenek tankok, de van nyelvtörvény, csődhelyzet, magyar pártszakadás és még választási időszak is. A jelenlegi direktor szerint nem egészen felhőtlen az ünneplés.

- Különösebb ünneplésre úgy gondolom, nincs ok, de emlékezésre igen. Arra a 40 évre, ami eltelt, azok a szép előadások, és egyúttal nehéz időszakok is. Ezekre emlékezni kell, és erőt kell meríteni abból, hogy a jövőt is fel tudjuk építeni – jelentette ki Kolár Péter igazgató.

 A remény hal meg utoljára - tartja a népi mondás. És legyen bármily nehéz is egy színház helyzete, amíg bejön a közönség, addig van remény, játszani kell!

A jubileumi bemutatót pár napja ugyan megtartották, ugyanakkor november 28-ára egy jóval felszabadultabb szórakozást ígér a színház vezetése. Mégpedig egy gálaműsort, amelyen belül a mai társulat mellett az időközben elszerződött művészek, illetve a nagy öregek is fellépnek majd.