Tokhal, a halak királya

Írásos emlékek bizonyítják, hogy a kaviár már az ókorban is fejedelmi csemegének számított. Azóta is töretlenül őrzi népszerűségét és még ma is az egyik legdrágább ínyencségnek számít. A tokhal, amelynek ikrája a kaviár, mintegy 60 millió éve él a Földön. és főleg a Kaszpi-tengerben fordul elő.  Az első kaviár-imádók az orosz cárok voltak, Európában ők hozták "divatba". Oroszország mellett az egykori Szovjetunió három utódállama, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán dicsekedhet azzal, hogy a legtöbb kaviárt állítja elő a világon. Napjainkra a tokhal a kihalás szélére került, elsősorban az orvhalászok áldatlan tevékenységének következtében...

Képgaléria

Életüket a luxusért

A tengerek kizsákmányolásában aktívan részt vevő emberek hamar szemet vetettek a tengerfenék pazar ékköveire, a korallokra. A görög mitológia szerint a gorgófejű medúza kicsorgó vére változott át vörös korallá. Az ókortól kezdve a korallnak csodás gyógyító hatást tulajdonítottak, hosszú időn keresztül a krémekbe kevert korallporral próbáltak többféle betegséget is gyógyítani. De a korallok mindmáig azért is nagy népszerűségnek örvendenek, mert az ókortól kezdve műtárgyak, amulettek és divatos ékszerek készülnek belőlük. A turistáknak szánt korallbizsuk hatalmas száma miatt mára a korall felkerült a veszélyeztetett fajok listájára...

Krokodilbőrt a vásárra

A krokodilok 200 millió éve jelentek meg a Földön és kétségkívül köztük találhatók a legfélelmetesebb, emberre is veszélyes hüllők. A valaha kifogott leghosszabb példány több mint 10 méteres volt. A krokodil bőre mindig értékes volt az emberek számára. Az évtizedeken át tartó könyörtelen öldöklés a hatvanas évek végére szinte a kipusztulás szélére sodorta a krokodilokat. Ezért a helyzetért egyértelműen a luxuscikkeket előállító cégek a felelősek. Az elszánt természetvédők tevékenységének hála, ma már a krokodilokat is a védett állatok közé sorolták.

Vikunya, az Andok aranya

Az Andok hegyvonulataiban vadon élő indiánok évszázadok óta nagy becsben tartják a vikunyákat. A kecses, őzre emlékeztető állatok selymes bundájuk miatt az utóbbi évszázadokban rendkívül keresettek lettek, emiatt, sajnos, a kipusztulás szélére jutottak. Az első vikunyaszőrből készült ruhákat a tizedik században az inkák elődei viselték. A nazkák különleges technikával csak megnyírták, de nem ölték meg az állatokat. Tömeges méretű irtásuk 1532-ben, a spanyol hódítók megérkezésével kezdődött. A hosszú évszázadok során a többmilliós állomány pár ezerre apadt. A "peruiak büszkeségét", a vikunyát 1974-ben védetté nyilvánították, és a természetvédők hatalmas erőfeszítéseket tesznek fennmaradásuk érdekében...

Pillangók - az erdő díszei

A pillangók szinte minden nagy civilizáció mítoszaiban előfordulnak. Az ázsiaiakban például a lepke a nőket, a házasélet boldogságát és az örök újjászületést jelképezi. Sok modern művészt is megihlettek szépségükkel: többek között Picasso és Léger festményein is fel-feltűnnek a lepke-motívumok. A tudósok szerint körülbelül 135 millió éve élnek földünkön e színpompás rovarok. A lepkék élete nagyon rövid: néhány nap, vagy néhány hét. Nincs még egy állatcsoport, melynek annyi lelkes gyűjtője lenne, mint a lepkéknek. A szegényebb országokban egész falvak élnek „lepkegyűjtésből”. A lepkekereskedelem - bár már nem ugyanolyan, mint egykoron - még napjainkban is gyümölcsöző üzletág...