A hamarosan kétszeres űrturista most 13 napot tölt majd az űrállomáson, és folytatja azokat a kísérleteket, amelyeket első útja során elkezdett. Így például méri majd a testét érő kozmikus sugárterhelést. A méréseket 2007-ben, első útja alkalmával, a Pille elnevezésű magyar gyártmányú műszerrel végezte.

Horváth András tájékoztatása szerint az amerikai- magyar űrturista, aki a múlt szombaton tért vissza a Földre, hétfőn délelőtt közéleti személyiségekkel, délután pedig magyar tudósokkal és diákokkal találkozik Budapesten.

"Simonyi Károly első útja, ahogy őt kiengedik a karanténból, Magyarországra vezet" - mondta a szervezet vezetője.

Mint hozzátette, a hétfő délutáni szakmai beszélgetést a Magyar Asztronautikai Társaság, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum és a Természet Világa című folyóirat rendezi. 

Az eseményen felszólal Horváth László, a technikum igazgatója, Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke, harmadikként pedig Horváth András, aki a Magyar Asztronautikai Társaság elnökeként emlékérmet ad át Charles Simonyinak.

Horváth András egyelőre nem tudott választ adni arra, Charles Simonyi magával hozza-e azokat a memóriakártyákat, amelyekre űrutazása idején adatokat rögzített.

Charles Simonyi április 7-én indult útnak. A Szojuz TMA-9 űrhajó visszatérő egysége a múlt szombaton szállt le, az űrturista két hivatásos űrhajós, az orosz Mihail Tyurin és az amerikai Michael Lopez-Alegria társaságában tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról. A kabin a kazahsztáni sztyeppén, Dzsezkazgantól mintegy 135 kilométernyire északra ért Földet.

Az őket szállító Szojuz űrhajó már a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtéren van, ahol megkezdődtek a starthoz szükséges előkészületek, illetve a berendezések ellenőrzése. A Magyarországról 1966-ban kivándorolt Simonyi a Microsoft szoftverjeinek kifejlesztésével vált milliárdossá.

A világ ötödik űrturistája november óta készül az utazásra a Moszkva melletti Csillagvárosban.

Az űrhajósok már aludtak a kabinban, ebédeltek és vacsoráztak is. A Szojuz űrhajó szombaton este fél nyolc után emelkedett a levegőbe és állt Föld körüli pályára. A kozmonauták 200 km-es magasságban 33 -szor kerülik meg bolygónkat, majd csatlakoznak a 340 km-es magasságban keringő Nemzetközi Űrállomáshoz.

Hozzátartozók és barátok biztató szavakat kiáltottak, miközben a három kozmonauta kék kezeslábasban egy bajkonuri kiképzőbázis előtt buszra szállt, mosolyogva és hüvelykujjuk felszegésével jelezve, hogy minden rendben van.

A Simonyinak a kazahsztáni sztyeppén lévő űrrepülőtéren jó utat kívánó szerettei között van Martha Stewart, az egészséges életvitel és szépségápolás ismert amerikai tévésztárja is.

A Szojuz-FG hordozórakéta a start után kilenc perccel Föld körüli pályára állítja Simonyi, Jurcsihin és Kotov Szojuz TMA-10-es űrhajóját, amely hétfő este (közép-európai idő szerint 9 óra 20 perckor) dokkol majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).
Szevasztyjanov rámutatott, hogy a húsvét munkanap lesz hármuk számára, s a felbocsátást követő első órák meglehetősen megterhelők.

A Föld körüli első keringések alatt ellenőrizniük kell a fedélzeti rendszerek működését. A második fordulóban leveszik a szkafanderüket. A továbbiakban alkalmazkodnak a súlytalanság állapotához és készülnek a dokkolásra - mondta a főkonstruktőr az Interfax szerint.

 Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov fél évre repül a Nemzetközi Űrállomásra, míg Charles Simonyi 12 napot tölt a bázison. Az 58 éves Simonyi 17 évesen vándorolt ki Magyarországról, és az amerikai Microsoft fejlesztőmérnökeként szerzett nevet és jelentős vagyont magának. Ebből áldozott mintegy 25 millió dollárt űrkalandjára.

Ő április 20-án tér vissza a Földre a már fél éve az űrállomáson szolgáló legénység két tagjával. A magyar származású űrturista egy magyar gyártmányú sugárzásmérővel dolgozik majd a világűrben, emellett magyar gyermekek rajzait is magával viszi, hogy aláírásával együtt hozza vissza azokat. Az Oroszország által Kazahsztántól bérelt bajkonuri űrrepülőtér indítóállásában csütörtökön már felállították a 40 méter hosszú hordozórakétát, a ráillesztett Szojuz TMA-10-es űrhajóval.

Szergej Tafrov, az űrhajósok csillagvárosi kiképzésének egyik felelőse hétfőn közölte, hogy már kidolgozták a Microsoft cég egyik alapítójaként közismert Simonyi 3-4 hetes tanulmányi tervét, amelynek keretében ezen a héten a Szojuz űrhajó rendszereit tanulmányozza.

Kedden űrruha próba lesz

Majd elkészítik számára azt a különleges pilótaülést, amely megkönnyíti az űrutazás nehézségeinek elviselését. További megpróbáltatásként Simonyinak jártasságot kell szereznie az orosz nyelvben. Valerij Korzun, az űrhajós kiképző központ helyettes vezetője elmondta, hogy Simonyi Magyarországon tanult oroszul, van bizonyos ismerete, ért oroszul. Egy dolog azonban a köznapi nyelv és egy másik a műszaki. Szükséges, hogy megértse azokat a parancsokat, amelyeket a földi űrközpont ad ki - tette hozzá a szakértő.

A szakember, aki a Pille elnevezésű sugárdózismérő főkonstruktőre, annak kapcsán adott tájékoztatást, hogy megtörtént a mérési adatok első kiértékelése. A Pillével a Nemzetközi Űrállomást és az űrhajósokat érő sugárterhelést lehet mérni, mindez azért fontos, mert a kozmonauták sokkal nagyobb sugárzásnak vannak kitéve az űrben, mint a Földön.

Apáthy István ismertetése szerint Charles Simonyi a második magyar űrhajós, aki méréseket végzett a Pille-rendszerrel, melynek eredeti változatát még Farkas Bertalan 1980-as űrutazására fejlesztették ki. A dózismérő "lelke" egy speciális kristály, amely elnyeli a sugárzási energiát, majd későbbi hevítésre fényt bocsát ki. Minél nagyobb a sugárterhelés, annál intenzívebb a kibocsátott fény. A hevítést és fénymérést a leolvasó berendezés végzi, amely már a dózisértékeket jelzi ki.

"Az űrállomás különböző pontjain 10 dózismérő segítségével mérik a sugárterhelést. A mostani mérések olyan szempontból is nagyon hasznosak voltak, hogy Charles Simonyi más helyekre helyezte a dózismérőket, mint ahol a kezdetektől, 2003 óta voltak. Hét új helyről vannak adataink" - mondta Apáthy István. Hozzátette: egy dózismérő állandóan az űrturista zsebében, egy másik pedig a hálóhelyén volt.

Mint mondta, a mérések bebizonyították, hogy a sugárterhelés a hálóhelyen a legnagyobb, ahol csupán az űrállomás fala védi a kozmonautákat. Charles Simonyival az űrrepülése alatt "semmiféle eget rengető dolog nem történt, nem volt napkitörés, akkora dózist kapott, amilyent normál körülmények között az asztronauták ennyi idő alatt kapnak" - jegyezte meg.

Apáthy István beszámolt arról, hogy pontosan végig lehet követni, az űrrepülés melyik napján mekkora volt a sugárterhelés. Kifejtette: érdekes módon április 13-án viszonylag nagy dózist kapott Charles Simonyi. A személyes konzultáción derülhet ki, hogy azon a napon "merre járt, mit csinált, miért volt olyan magas az érték".

A szakember hangsúlyozta: a Földön az ember egy év alatt a normál természetes környezetből körülbelül 2,5 millisievertnyi sugárdózist kap. Minden további nélkül megengedett évente még plusz 1 millisievertnyi többletterhelés, "ami összejöhet a legkülönfélébb dolgokból, például abból, hogy többször megröntgeneznek valakit, vagy évente többször utazik repülőn, különösen transzkontinentális járatokon" - tette hozzá Apáthy István.

Véleménye szerint megengedhető, hogy 2-3 év alatt pluszban kapjon valaki akkora sugárdózist, amennyi Charles Simonyit az űrutazás teljes ideje alatt érte.

"Az egész űrutazása annyit jelent, mintha 3 évig egy kicsit magasabb, de teljesen megengedett sugárzási környezetben, például 3000 méter fölött élne" - mondta.

Apáthy István érdekességként kiemelte, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) a közelmúltban tartott hollandiai tanácskozásán szóba került az űrturisták esetleges bevonása az űrállomáson űrdozimetriai kísérletekbe.

"Az ESA-nak nincs űrhajósa. A méréseket úgy tudja végrehajtani, ha horribilis összegekért űrhajósidőt bérel az amerikai vagy orosz kozmonautáktól. Nemcsak a pénz a korlát, hanem az, hogy az űrhajósok idejének nagy része a karbantartási munkákra megy el. Az ESA egy fél év alatt dozimetriai mérések elvégzésére 10-12 órát kap, ha a méréseket egy űrturista végezné, az egyhetes út alatt akár 20-30 órát is fordíthatna erre" - mondta Apáthy István.

Charles Simonyi április 7-én indult az űrbe. A Szojuz TMA-9 űrhajó visszatérő egysége április 21-én szállt le, az űrturista két hivatásos űrhajós, az orosz Mihail Tyurin és az amerikai Michael Lopez-Alegria társaságában tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról.

A menü: borban párolt fürjpecsenye, kacsamell kapribogyóval, parmezános csirkefalatok, rizspuding kandírozott gyümölcsökkel és szárított sárgabarackkal készült gríztorta. Az ínycsiklandozó válogatást Martha Stewart, a dúsgazdag amerikai televíziós életmódmagazin-vezető és üzletasszony állította össze, akiről azt rebesgetik, hogy romantikust viszonyt ápol Simonyival.

A fogásokat Alain Ducasse francia sztárszakács vezetésével már előkészítették és speciális alumínium edényekbe csomagolták. Az űrvacsorát a magyar származású amerikai szoftvermilliárdos az ISS-en szolgáló orosz és két amerikai asztronauta, illetve az őt szállító Szojuz űrhajó legénységének társaságában költi el.

"Nagyon várom már, hogy a társaimmal vacsorázzunk fenn az űrben" - nyilatkozta Simonyi, aki szerint a Csillagvárosban ugyan kiválóan jól főznek, "de néhány hét után lassan mindennek ugyanolyan íze lesz. Egy kis változatosság biztos jól fog esni."

Simonyi a Microsoft-nál kulcsszerepet játszott a Word és Excel programok fejlesztésében. Ő lesz az ötödik űrturista, aki a Space Adventures Ltd. nevű cég szervezésében eljut az űrbe, és látogatást tesz az ISS-en. Simonyi összesen tíz napot tölt majd az űrállomáson, és a kalandért 20-25 millió dollár körüli összeget fizetett. Ennek fejében még azt is elnézik neki, hogy megszegi az űrállomás szabályzatának egyik legszigorúbb rendelkezését, miszerint alkoholnak - még ha csupán boros szósz formájában is - nincs helye a fedélzeten.  

Jurcsihin és Kotov fél évre repül az űrállomásra, míg Simonyi 12 napos látogatást tesz a világűrben. Az 58 éves Simonyi, aki 17 évesen vándorolt ki Magyarországról, és az amerikai Microsoft fejlesztőmérnökeként szerzett nevet és vagyont magának, április 20-án tér vissza a Földre egy orosz és egy amerikai asztronautával. Kiruccanása az űrbe 25 millió dollárjába kerül.

A 41 éves Kotov - aki fedélzeti mérnök, és egyben orvos is - újonc, még nincs űrrepülési tapasztalata. A 48 éves Jurcsihin, a kapitány viszont már járt a világűrben. Az Oroszország által bérelt bajkonuri űrrepülőtér indítóállásában már felállították a 40 méter hosszú hordozórakétát, a ráillesztett űrhajóval. A három kozmonauta két és fél órával a hordozórakéta hajtóműveinek begyújtása előtt bújik be az űrhajóba.

Repülésüket 9 repülőgép és 16 helikopter vigyázza majd Kazahsztán, Dél-Szibéria és a Távol-Kelet fölött, a Japán-tengeren pedig egy orosz hadihajó felügyeli, fedélzetükön baleset esetén bevetésre kész kutató-mentőkkel. A Duna Televízió egyébként exkluzív jogot kapott arra, hogy Charles Simonyi űrutazásáról, annak előkészületeiről illetve eredményeiről dokumentumfilmet készítsen. Kollégáink tavaly május óta dolgoznak a filmen, amely idén nyáron kerül bemutatásra itt, a Duna Televízióban.

Bacsárdi László, a Természet Világa című folyóiratszerkesztőbizottságának tagja elmondta, hogy Charles Simonyi is tagja a folyóirat szerkesztőbizottságának, így tudták felkérni, hogy a diákok rendelkezésére álljon.

Ismertetése szerint a Magyar Asztronautikai Társasággal és az eseménynek helyt adó budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikummal közösen szervezett esemény hat résztvevője közül ketten középiskolások, hárman egyetemisták, egyikük pedig nemrég fejezte be a főiskolát.

A diákok kiválasztásáról szólva Bacsárdi László megjegyezte, hogy a folyóirat szerkesztőbizottságának korábban Charles Simonyi édesapja, Simonyi Károly is tagja volt. Az ő nevéhez fűződik a Természet Világa diákpályázatán alapított Kultúra egysége kategória, amely a fizika, a természettudományok és a kultúra közötti kapcsolatot volt hivatott megjeleníteni.  

A kérdező diákok közül hárman - Fekete Soma, Petz Erika és Somogyi Tímea - első díjat nyertek ebben a kategóriában.

Két másik kérdező - Molnár Gyula és Sas Péter - a Simonyi Károly Országos Elektrotechnikai Versenyen nyert első helyezést. A hatodik fiatal - Magyari Dóra -  diákújságíró, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum diákönkormányzatának elnöke, Magyari Béla kiképzett űrhajós lánya. 

Bacsárdi László megjegyezte, hogy a diákkapcsolatról néhány nappal ezelőtt egyeztettek Charles Simonyival. "Ennek technikai okai voltak, mivel összesen hét perc áll a rendelkezésünkre. Így Simonyi akkor is válaszolni tud, ha rosszul hallja a feltett kérdéseket" - mondta a szervező.

Hozzátette: az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA előírása szerint minden rádiókapcsolat esetében előre el kell juttatni a kérdéseket.  

Bacsárdi László elmondta, hogy a kérdéseket a rádiókapcsolat előtt hatvan perccel tartott sajtótájékoztatón hozzák csak nyilvánosságra. Elárulta azonban, hogy vannak köztük szakmai jellegűek, s olyanok is, amelyek Charles Simonyi életpályájára vonatkoznak.

Ismertetése szerint pénteken este szemináriumot rendeznek, amelyen bemutatják a diákokat és lejátsszák a beszélgetésről készített felvételt, valamint előadásokat tartanak. 

Négy szakembert kértek fel: az egyikük Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója lesz, aki az űrturizmusról tart előadást. Grósz Andor (Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Repülő és Űrorvosi Tanszéke) a súlytalanság élettani hatásairól beszél, Apáthy István (Központi Fizikai Kutatóintézet) pedig a PILLE nevű műszerről, amellyel az űrállomáson Charles Simonyi részvételével magyar-orosz kísérlet zajlik. 

A negyedik előadást annak a kísérletnek szentelik, amelynek keretében csütörtökön hajnali 1 óra körül több mint 20 amatőr rádiós lépett kapcsolatba a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Charles Simonyival. A rekordnak számító kapcsolatfelvételről Gschwindt András, a rádiókapcsolatot szervező BME Rádióklubjának vezetője beszél.