Felvidéki lányként mit jelent számodra az itthon és mit jelent az otthon fogalma

Ugyanazt, mint annak a Győrinek, aki mondjuk 16 éve él Budapesten, mert ide szólította a munkája. Ő is haza megy Győrbe, ahol ott vannak a szülei, a barátai, a rokonai – szóval ott van egy meghatározó darabja az életének. Én meg haza megyek anyuékhoz Bodakra, ami 170 kmre van a fővárostól, tehát nem a világ vége, csak éppen át kell lépni egy határt, ami most már csak a fejekben létezik – sajnos és még nagyon sokáig ott is lesz.

Képgaléria

Ciprusz Éva

Rajongtam a mesemondó lányért, emlékszel még rá, tudod, aki a képeskönyvből lépett elő. Állítólag szerelgettem a tévét is otthon, hogy megkeressem őt, hogy elbeszélgessek vele, hogyan kerülhetnék én is be a tévébe. Bezzeg akkor még tettem valamit az előrelépés érdekében… A tévészerelést jó néhány szavalóverseny és miegyéb követte – tudod, az a „minden kultúreseményen szereplő helyes leányka” voltam kis városomban, Somorján. A rádióba pályázat útján kerültem. 60 jelentkező közül engem vettek fel. Még nem is volt meg az érettségim. Megvártak. Örökre hálás leszek azoknak, akik ott, akkor, 1989-ben, Pozsonyban bizalmat szavaztak és mikrofonhoz engedtek. Időnként még ma is elcsodálkozom ezen. Engem Jakál úr vett fel a rádióba 89’ júniusában és a forradalom csak novemberben volt. Érted ezt? Szerintem azóta is én vezetem a legfiatalabb szlovákiai magyar rádióbemondónő listát!!!

A férjed szintén szakmabeli. Jelenleg az egyik kereskedelmi csatorna híradósa. Hogy tudjátok úgy összeegyeztetni a munkátokat, hogy egymásra is jusson elég időtők?

Meglepően jól. Tíz évig én is csak híradóztam a Duna Televízióban, tehát pontosan tudom, mivel jár ez a munka. Nem ér véget a viszontlátásával. Ez egy életforma.

Amikor elindult a Család-Barát műsor, Te „a szabadidős programok hozzáértő szakembere” címet kaptad meg. Mit takar ez pontosan?

Nahát! Hogy Te miket tudsz! :) A szakember azért túlzás, de nem tagadom, elég sok „szabadidős tevékenységet” kipróbáltam már… Szeretek és tudok is élni! Szüleimtől ez a legnagyobb ajándék, amit kaphattam! És szeretni is megtanítottak. Magamat is. És mivel szeretem magamat, nem tagadok meg magamtól semmit, ami jó. Jó biciklizni, síelni, tengerben, folyóban, tóban úszni, búvárkodni, jég- vagy görkorizni, puskával lőni, még ennél is jobb motorozni és szabadon száguldozni, jó autókat vezetni, kutyát nevelni, moziba beülni, koncertre menni és ott tombolni, vagy szép ruhába bújni és elvonulni a színházba. Fallabdázni, kosárlabdázni, szaunázni, gokartozni, nem unod még…? Reggelig tudnám sorolni, mi mindent szeretek csinálni és akkor a főzésről, utazásról, lakberendezésről, kertrendezésről, háztartásvezetésről – na jó abbahagyom - még nem is beszéltünk.

Képgaléria

Ciprusz Éva (Fotók: Bielik István)

Nálunk otthon volt egy olyan családi - kalendárium, tudod, olyan spirálkötésű. Szerintem régebben mindenkinél volt ilyen könyv és ennek a hátulján ábécé sorrendbe voltak szedve külön a fiú és lány nevek. Kb. 10 éves koromban bekereteztem azokat a neveket, amiket majdan a gyerekeimnek adnék. Anna, Lili és Luca ott volt a listámon. Meg van egy Robi öcsém is, akin már kiskoromban kiélhettem korán ébredező anyai ösztöneimet. A rokonságban is sok gyerekre vigyáztam, 17-en vagyunk unokatestvérek. Szóval nem készültem én erre tudatosan, csak ahogyan az mifelénk szokás, be voltam fogva rendesen.

Kire ütöttek a lányaid?

Senkire. Magukra. Mind a három egy külön világ. Az ikrek is! Okosak, szépek, egészségesek, jó az anyukájuknak lenni. Nagyon büszke vagyok rájuk. Ők az én babagyűjteményem.

Milyen típusú anyának tartod magad?

Következetlen, időnként kiabálós, sokszor fáradt, türelmetlen. Gondoskodó, ölelgető, szeretgető, nevetős, röhögős, magyarázós, türelmes, kedves, anyatigris.

Mi az, ami kikapcsol, ha egy fáradt nap után hazaérsz a munkából?

Minden este arra törekszem, hogy 8 után már ne legyen ébren gyerek. Azért sem, hogy kipihenjék magukat rendesen, meg azért sem, mert ilyenkor tudunk a férjemmel kettesben lenni. Jó kibeszélni az aznapot és megtervezni a következőt egy finom pohár vörösbor mellett. Nagyon szeretem ezeket a meghitt estéket.

Az interjút Szabó Kornélia és Pozderka Ivett készítette.
A fotók Gaál Barna és Bielik István munkái.