2004 december ötödike után sok erdélyi magyar úgy érezte: a nemzet kitagadta,  Magyarország pedig nem anyaországa, hanem mostohája. A népszavazás dacos megnyilvánulásokat szült: egy székelyudvarhelyi kávézóra kiírták, hogy ott magyar állampolgárokat nem szolgálnak ki, egy csíksomlyói vállalkozó pedig visszaküldte frissen kézhez kapott magyarigazolványát.

A sértődöttség mára Erdélyben is halványult. A közben uniós taggá vált Romániában a magyarok nem feltétlenül a gyakorlati hasznát, inkább a nemzeti összetartozás közjogi megnyilvánulását látják a magyar állampolgársági törvény módosításában.

„Történelmi távlatokban kell szemlélnünk ennek a törvénynek, ennek a döntésnek a meghozatalát és nem érdemes most azon vitatkoznunk, vagy keseregnünk, hogy ezt már talán öt éve meg kellett volna hozni” – véli Sófalvi László székelyudvarhelyi történész.

A székelyföldi templomokban a tisztelendők és tiszteletesek magyar nemzetegyesítésről beszélnek. A székelydályai híveket nem a magyar útlevél érdekli, az állampolgárságot inkább a nemzeti elnyomás alóli felszabadulás ígéretének érzik.

A fiatalok pragmatikusabban szemlélik a kínálkozó lehetőséget, mert azt tapasztalták, hogy külföldi munkavállalásnál, vagy továbbtanulásnál egy magyar útlevél előnyösebb, mint egy román.

A 2004-es népszavazás előtt készült RMDSZ felmérésből az derült ki, hogy az erdélyi magyarok két harmada igényelné a magyar állampolgárságot, de túlnyomó többsége nem szándékszik elköltözni szülőföldjéről.

A magyar állampolgárság iránt nemcsak a magyarok érdeklődnek Erdélyben. A magyar állampolgárságú felmenő, vagy a magyar nyelvtudás feltételének sok román is megfelel.

„Ha jól értettem, választójogot úgysem adnak, ami pedig a többit illeti: a román állampolgárok eddig is szabadon utazhattak Magyarországra, sőt, munkát is vállalhattak ott, a határok már nem jelentettek akadályt. Úgyhogy ez inkább diplomáciai gesztusnak tűnik, aminek egyelőre nincs sok gyakorlati haszna” – véli Ecaterina Bratu Bukarestből.

Ezzel szemben Románia a választójogot nem köti belföldi lakhelyhez. Ennek mintájára Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere megfontolandónak tartja, hogy a határon túli magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe.

„Ajánlatos ott lenni mindenhol, ahol a sorsodról döntenek, mert csak így tudod befolyásolni azokat a döntéseket, amelyeknek a következményeit majd érzékeli minden egyes magyar. És ezt mi nagyon fontosnak tartottuk Erdélyben és eszerint cselekedtünk” – véli László Attila, Kolozsvár alpolgármestere.

Romániában az államelnöki választást legutóbb épp a külföldi szavazókörzetekben leadott voksok döntötték el.