A rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolában tatarozásra sincs pénz, évek óta beázik a tető, hullik a vakolat. Csak találgatják,  miből  teljesítik majd a hazafiassági törvény előírásait.

„Számomra ez emlékeztet a ´89 előtti időszakra, azonban, ha a kettő között tényleges párhuzamot szertenék vonni,van egy pici különbség, akkor ha az államelnök képét és az állami szimbólumokat ki kellett rakni az osztályokban, vagy a szovjet zászlót is valahová ki kellett függeszteni, akkor a karhatalom legalább elküldte az iskolákra megfelelő mennyiségben a dolgokat” – hangsúlyozta Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója.

Szlovákiában összesen 32 ezer osztályt érint a rendelkezés. A jelképek beszerzése becslések szerint 320 millió forintnak megfelelő összegbe is kerülhet. Guszonán, ebben a kétosztályos, összevont kisiskolában pedig azt mondják: csak úgy tudnak eleget tenni az előírásoknak, ha a tanításhoz szükséges segédeszközöket leszedik a falról.

„Szerintem, ha valamit ráerőszakolnak az emberre az olyan kényszer, és azáltal is, hogy minden héten lejátszani a himnuszt ezeknek a kisgyerekeknek: olyan hétköznapivá fog válni. Én szerintem, ha meghallom a himuszt, az olyan ünnepi alkalomnak kellene lennie” – véli Fodor Zoltán, Guszona polgármestere.

A hazafiassági törvényt nemcsak a nemzetiségi iskolák vezetői, hanem több szlovák kollégájuk és a sajtó is élesen bírálja. Sokan azzal érvelnek: a nemzeti szimbólumokra szánt eurókat is lehetne költeni az oktatásban.