A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon.

József Attila ma is a legidézettebb költők közé tartozik, akinek kortársai tovább írják életművét - szólt a 105 éve született alkotóról budapesti szülőházánál vasárnap a költészet napja alkalmából rendezett megemlékezésen Rigó Béla költő, műfordító.

A Gát utcai József Attila-emlékhelyen elmondott ünnepi beszédében a József Attila Társaság (JAT) vezetőségi tagja az országgyűlési választásokra utalva emlékeztetett: a költő egész életében "kampányolt: szóval, tettekkel, vitacikkekben és versekkel", de nem pártok, hanem eszmények mellett. Ezt bizonyítja, hogy az egyetlen párt, amelybe József Attila belépett, ki is zárta őt - tette hozzá.
    
Rigó Béla felidézte, József Attila örökségét a rendszerváltáskor "politikailag", majd egy évtizeddel később a posztmodern jegyében szerették volna leváltani, de nem tudtak mit kezdeni vele: változatlanul ő az legidézettebb magyar költő. Életművéből számos ma is politikai aktualitással bízott idézetet lehet kiemelni ("Még nem volt olyan disznó, ki elájult, mikor meglátta a moslékos vályút" - említette a példák között), ezeket azonban nem érdemes "politikai Mórickaként" félremagyarázni.

A megemlékezés során József Attila szülőházának falán koszorút helyezett el a JAT, a Magyar Írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Ferencvárosi Művelődési Központ; a IX. kerület polgármestere, Gegesy Ferenc délelőtt látogatott az emlékhelyre.
    
A koszorúzás után a Gát utcai épületben folytatódott Galkó Balázs nagyszabású vállalkozása: a színművész 10 órakor kezdte József Attila összes versének felolvasását az udvaron kialakított "szavalófülkében". A Márta István zenei kíséretével folyó maratoni szavalás várhatóan éjfélkor ér véget.

Megkoszorúzták Márai szobrát

Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Márai Sándor szobránál Budapest I. kerületében a Költészet Napján, amely egyúttal Márai Sándor születésének 110. évfordulója.

Kristálytiszta gondolkodás, műveltség, rendíthetetlen magyarság és korát megelőző igazi európaiság jellemezte Márai Sándort - méltatta a XX. század kiemelkedő íróját, költőjét Sediánszky János alpolgármester, aki felhívta a figyelmet a költő Halotti beszéd, és az 1956-ban született Mennyből az angyal című verseire is.