Heti gondolat

Hajnal János

Hajnal János (1913-2010): magyar grafikus. Művészeti tanulmányait 1939-44 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, Aba-Novák Vilmos és Szőnyi István, szobrászati tanulmányait Kisfaludi Stróbl Zsigmond növendékeként. Aba-Novák halála után ő fejezete be a pannonhalmi Szent István-kápolna és a székesfehérvári Szent István mauzóleum freskóit. 1949-ben Rómában telepedett le, ahol a Valletri Szent Ágoston és San Leonia de Mango templomokban készített murális munkákat. 1953-ban a Sao Pauloi katedrális színes ablakit tervezte és kivitelezte, valamint a milanói dóm homlokzatára készített három nagy színes ablaktervet. Mozaiktervezéssel és illusztrációkészítéssel is foglakozott. 1994-től díszdoktora a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek.



Róma
(2007)

Negyvennyolcban érkezett meg Rómába. Addig is, amíg valami munka került, templomokba járt freskókat tanulmányozni. Az egyikben már nagyon elfáradt a nyaka, hanyatt feküdt hát a padon. A templomszolga ráförmedt, hogy itt nem lehet aludni, amikor azonban megtudta, hogy Hajnal János festő, és a mennyezeten lévő alkotások részleteit tanulmányozza, megenyhült. Javasolta, hogy nem messze innen adjon be pályázatot egyházi témakörben. Így is lett. Majd’ három méter magas batikfigurát készített János, melynek olyan sikere lett, hogy a pályázat értékelése után megkérdezték tőle, van-e még hasonlója. Van. Több is? Több is. Végül külön kiállítótermet kapott.
Ma a pápa festőjének nevezik, mert Dublin, Mallorca, Róma, Milánó, Salerno templomai mellett a Vatikán fogadótermének üvegablakait is ő készítette. Kilencvennégy évesen is alkot otthonában. Háromméteres belmagasságú dolgozószobájában tervez tízegynéhány méter magas üvegablakokat. A sablonokat és a színmintákat is maga gyártja le.
Munkabírását és persze alkotásait dicsérve beszélek róla Hollandiában Ata Kandónak, a magyar származású fotóművésznőnek, aki kilencvenkét évesen szintén két könyvön dolgozik még.
– Milyen szép férfi! – simogatja meg róla készített képemet.
Valóban szép férfi még ma is. Olyan mediterrán eleganciával tud ülni trónnak is beillő antik karosszékén, mint egy olasz arisztokrata. Csak amikor a magyar irodalomról esik később szó, akkor változik meg hangjának tónusa. József Attila-, Petőfi-, Arany-, Ady-kéziratokat gyűjt. De negyvennyolc óta nem járt itthon. Halogatja.
- Csak akad valaki Magyarországon, aki meg tudja végre mondani, miért kellett elhagyni a hazámat egy két és fél éves kisgyerekkel.

(Részlet Az én Európám c. 2009-ben megjelent kötetemből)

Kaiser Ottó

Archívum