Könyvek
Az én Európám
Egy fotográfus naplójából
2009.
Anglia, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Skócia, Svájc, Svédország, Szlovákia. Kiadóm jóvoltából az elmúlt öt évben bejárhattam Európát. Város- és tájképeim mellé a több mint két évtizede vezetett naplóm részleteiből készítettem válogatást, olyan élményekből, amelyeket képekben nem mindig tudtam megfogalmazni. Íme hát szövegek és képek rendhagyó viszonyban, nem feltétlenül egymásra támaszkodva.
Alexandra Kiadó
Határtalan irodalom III.
Magyar irodalom a határon túl
2008.
Kaiser Ottó fotográfus a határon túli irodalomban tett különleges utazásairól immár a harmadik kötetet állította össze, amelyben újabb 25, a határainkon túl élő magyar írót, költőt, alkotót mutat be - saját környezetében. A sorozat célja beemelni a hazai irodalmi köztudatba azokat a magyar írókat, akik elszakadtak természetes közösségüktől, akikben azonban erősen él a vágy, hogy Magyarországon is olvasókra találjanak.
A harmadik kötetben bemutatott alkotók: Gabriel Rónay, Géza Vermes, dr. Peter Zollman ( Anglia ), Jadranka Damjanov ( Horvátország ), Kabdebo Tamás ( Írország ), László Csiba, Farkas Péter, Ivan Nagel ( Németország), Edith Bruck, Giorgio Pressburger, Töttössy Beatrice ( Olaszország ), Anavi Ádám, Balázs Imre József és Vallasek Júlia, Ferenczes István, Kántor Lajos, Páll Lajos, Lövétei Lázár László, Szilágyi István ( Erdély, Románia ), Iain MacLeod ( Skócia ), Ildikó Márky, Sall László, Szente Imre, Ervin Rosenberg ( Svédország ), Gál Sándor (Szlovákia )
Alexandra kiadó
Magyarország 1000 csodája
2009.
Kaiser Ottó elhivatott képírója ennek a különös közép-kelet-európai tájnak, amelyet szülőföldünknek mondhatunk, s amelyet annyiféleképpen szeretünk. 402 helyszín: városok, falvak, tanyák, hegyek, folyók, tavak - Kaiser Ottó alig több mint egy év alatt bejárta, magába szívta, újraalkotta számunkra. Papp Márió lírai hangulatú, rövid szövegei egészítik ki a képeiben is hasonló jellegű albumot.
Kaiser Ottó-Papp Márió
Alexandra kiadó
Határtalan Irodalom II.
Magyar Irodalom a határon túl
2007.
Kaiser Ottó fotográfus folytatta az utazást a határainkon túl élő magyar írók, költők, alkotók élete, érzéseik, körülményeik megismertetése céljával. Ezúttal is huszonnégy portré kapott helyet a kötetben,
s néhány kisinterjú olyanokról, akik valamilyen okból véglegesen választották Magyarországot lakóhelyüknek.
- Anglia: Stephen Barlay, Gömöri György, Határ Győző, Sárközi Mátyás, George Szirtes - Ausztria: Bujdosó Alpár, Monoszlói Dezső - Németország: Borbándi Gyula, Ïsa Schneider, Török Imre - Norvégia: Kovács Katáng Ferenc, Sulyok Vince - Románia: Bogdán László, Farkas Árpád, Jánosházy György, Kányádi Sándor, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, Vida Gábor - Svédország: Domonkos István, Gergely Tamás, Gulyás Miklós, Tar Károly - Szlovákia: Tóth László.
Alexandra kiadó
Határtalan Irodalom I.
2007.
Az itt felsorakoztatott 25 író saját emigrációját - ha az volt - különbözőképpen élte meg.
Akad közöttük, aki kisgyerekként szüleivel hagyta el Magyarországot, s olyan is, aki felnőtt fejjel változtatott. Sokan közülük úgy kerültek
a határon túlra, hogy országot cseréltettek velük.
Ez a könyv egyebek mellett arra tesz kísérletet, hogy - fotóikkal, néhány művükkel
- visszahozza azokat, akik ilyen-olyan okokból elszakadtak természetes közösségüktől.
Egyetlen dolog biztosan közös bennük: mindahányuknak fontos, hogy volt-van-lesz hazájukban is olvasókra találjanak. Fontos nekik, hogy tudjanak róluk, és tudjanak egymásról. Ha lehetséges másik Magyarország, akkor ez az a különbözőségben és sokféleségben megnyilvánuló, de összetartozó lélekvalóság, amely függetlenül minden (ázsiai, afrikai, tengerentúli vagy európai) kultúrától mindenütt van, ahol jelen vagyunk.
Alexandra kiadó
Kép a képben
Pécsi Műtermek
2006.
A művészetet szeretőket
és a kívülállókat egyaránt izgatja, hogy a művek hol, milyen körülmények között születnek, hol dolgoznak az alkotók. Érdekes megfigyelni, milyen összefüggések vannak a környezet és az abban létrejövő munkák között.
Az albumban e furcsa, de nagyon izgalmas világ tárul fel a nézők és olvasók előtt. A kötet olyan művészeket mutat be, mint Bencsik István, Gellér B. István, Molnár Sándor, Nagy Márta vagy Pinczehelyi Sándor, nem hagyományos értelemben vett reprodukciók, hanem sokkal érdekfeszítőbb, dokumentatív fotóesszék segítségével.
Kaiser Ottó-Várkonyi György
Alexandra Kiadó
Borpincék
2005.
A művészetet szeretőket és
a kívülállókat egyaránt izgatja,
hogy a művek hol, milyen körülmények között születnek, hol dolgoznak az alkotók. Érdekes megfigyelni, milyen összefüggések vannak a környezet és az abban létrejövő munkák között.
Az albumban e furcsa, de nagyon izgalmas világ tárul fel a nézők és olvasók előtt.
A kötet olyan művészeket mutat be, mint Bencsik István, Gellér B. István, Molnár Sándor, Nagy Márta vagy Pinczehelyi Sándor, nem hagyományos értelemben vett reprodukciók, hanem sokkal érdekfeszítőbb, dokumentatív
fotóesszék segítségével.
Dlusztus Imre-Kaiser Ottó
Alexandra kiadó
Balaton
2006.
Azokban a korokban, amikor az ember még sokkal inkább volt része a természetnek, mint a tömegélményeknek, a balatoni emberek hajnalban leballagtak a tóhoz, hogy megnézzék a vizet. A Balaton vizének tükre mindent elmondott az eltelt éjszakáról, a reggelről, az elkövetkező órákról, a szelekről, a felhők tartalmáról, a madarak vonulásáról, sőt még a mögötte cikkanó halak kedvéről is. Aki a vizet nézte, egységes egészet látott: lombokat, szusszanó nádast, kavicsot, madártoll-villanást, szomjas négylábút, békésen ringó ladikot, végtelenbe úszó íveket a távolban. Ha körbevezette a tekintetét, láthatta, hogy a falubélije is a parton áll, aki már bevégezte a táj kémlelését, s most épp fülel. A tó olykor suttog, máskor locsog, néha ordít, telente zörög és reccsen: de mindig mond valamit annak, akinek füle van hozzá.
Dlusztus Imre-Kaiser Ottó
Zsolnay
2004.
A Zsolnay-gyárról könyvespolcnyi kötet jelent már meg, ezek azonban inkább nevezhetők katalógusnak, történeti leírásoknak, amelyek nem hordoztak magukkal érzelmeket, technokrata pontossággal írták le
a világhírű pécsi manufaktúra történetét vagy pedig annak egy-egy termékét.
Ez a könyv más. Olyan, akár egy múzeumi séta szubjektív tárlatvezetéssel.
Kaiser Ottó művészi fotóinak segítségével rendszerezett jegyzékbe foglalja a Zsolnay-manufaktúra legszebb műalkotásait, a dísztárgyaktól kezdve egészen az épületkerámiákig.
A katalóguscédulákat azonban ezúttal nem hozzáértő, nem muzeológus, hanem a Pécshez ezer szállal kötődő Parti Nagy Lajos író, költő készítette.
Parti Nagy Lajos-Kaiser Ottó
Alexandra Kiadó
Szerelmem, Budapest
2004.
Ez az album történelmi hangulatképek sorozata - Kaiser Ottó művészi képei egy-egy érdekes és vidám, máskor tragikus és felemelő történetet, neves személyiséget idéznek fel; D. Szabó Ede pedig utánozhatatlan módon festi meg az apró, ám annál láttatóbb erejű momentumokat,
a magyar kultúra és történelem nagyjait. A szöveg atmoszférateremtő erejével, jellegzetes - jó kedélyű, néhol groteszk - hangnemével sikeresen adja vissza azt a jellegzetes budapesti miliőt, mely a XIX. század végén, illetve a XX. század elején jellemezte az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejövő fővárost. A fotóalbum nemcsak a külföldi turisták figyelmét érdemli ki, hazánk fiai, sőt a budapestiek is haszonnal és élvezettel fogathatják, mivel a műfajban már megszokottá vált közhelyek helyett újfajta módon világítja meg a nagy történelmi pillanatokat, valamint azokat a sokszor emlegetett, illetve már-már méltatlanul elfeledett személyeket, akiknek sorsa valamilyen módon összefonódott Budapest sorsával. Az album bőséges jegyzetapparátusának célja, hogy a Budapest, illetve Magyarország iránt érdeklődők üresen csengő nevek és események helyett minden tekintetben élettel teli képet kapjanak fővárosunk világáról.
D.Szabó Ede-Kaiser Ottó
Alexandra kiadó
Magyarország
2004.
"Ez a képes album leginkább egy utazáshoz hasonlít. Olyan, mintha vonatablakból vagy egy kiránduláson itt-ott megállva gyönyörködnénk az elénk táruló látványban. Bár kedves elfoglaltság az ilyesmi, azért akad némi felelősségünk is
a szemlélődésben, hiszen ha már itt van előttünk sok-sok fotográfiában elbeszélve ez az ország - a hazánk, semmi esetre sem tehetünk úgy, mintha távoli földrészt bolygatnánk a tekintetünkkel. Mitől jellemzőek ránk a felvételeken látható városok és emberek, és egyáltalán, miként vagyunk felismerhetők mi, magyarok a saját hazánk látványában, miközben egy nagyobb közösség, Európa polgárainak is valljuk magunkat. Erről szól ez a könyv." (D. Szabó Ede)
D.Szabó Ede-Kaiser Ottó
Alexandra kiadó
Eger
2003.
Az irodalomból és a történelmi tanulmányainkból ismert város
a helyszínen sokkal lenyűgözőbb, változatosabb képet mutat, mint
a leírásokban. De hogy ezt
a városportrét meg tudjuk őrizni,
s otthon ismét képesek legyünk legalább részleteiben felidézni, talán mégis segítségünkre lehetnek
a könyvek. Ez az album épp ilyen.
D.Szabó Ede-Kaiser Ottó
A szép magyar bor
2003.
A szőlő indái a nemzet több évezredes múltját fonják össze.
A francia, a spanyol, a portugál,
az olasz, a görög, a német és a magyar, mindössze hét nemzet mutathat ki történelméből ilyen gazdag, az élet minden elemére kiható együttélést az ember és egy gyümölcs között. Krisztus vére.
Ez a szent metafora csakis azért születhetett meg, mert a szőlő semmivel sem összehasonlítható, különös, önálló életet élő, megszemélyesítésekre ösztönző, átlényegülő növény. A szőlő gyümölcsféle ugyan, de termésének csak töredékét fogyasztják nyersen. Lédús bogyóit kipréselik ugyan, de a léből csak kicsiny hányad lesz alkoholmentes ivólé...
Dlusztus Imre-Kaiser Ottó
Alexandra kiadó
Kastélyok, várak, paloták
2003.
Kastélyok, várak, paloták... Vajon kik építették ezeket a gyönyörű épületeket? Nyilván azok, akiknek pénzük volt. De nemcsak pénz kellett a nagyszabású építkezésekhez, hanem magas rang, hivatal, tájékozottság, s főként
- jó kapcsolatok. Érdemes ebből
a szempontból is megvizsgálni
a bőkezűen építkező nemesi famíliákat: a családi birodalmak alapjait megvető főurak legtöbbje
a 'kamaránál' tevékenykedett.
1848-ig a Magyar Kamara volt ugyanis a kincstár jövedelmeinek legfőbb felelőse, kezelője, gondozója - a korabeli Kincstári Vagyonkezelő Rt. De lehetett
az építkező főúr vármegyei ember: főispán, táblabíró. Akkor is közel volt a tűzhöz.
Kaiser Ottó-Lipp Tamás
Alexandra kiadó
Megbízólevéllel Magyarországon
2003.
"A diplomácia ma már nyitottá vált:
a nemzetközi politika mindennapi életünk része lett. Mégis keveset tudunk azokról a nagykövetekről (akik között egyre nagyobb számban találhatunk asszonyokat is), akik egy-egy külföldi államot képviselnek Budapesten.
A szerzők a művészi fényképekkel gazdagon illusztrált könyvben ezúttal nem szakmai és politikai kérdésekre várták a választ tőlük, hanem mindennapi életük örömeire és gondjaira, szenvedélyeikre, Magyarországhoz fűződő érzéseikre voltak kíváncsiak. A fordulatos beszélgetések során aztán kiderül, hogy a diplomaták is emberek..."
Kaiser Ottó-Odze György
Kihívás és látomás
2002.
A művészek szemérmesek, és legtöbbjük azt vallja, hogy az alkotás olyan titokzatos, Istentől való folyamat, amelyről még beszélni is alig lehet, nemhogy megjeleníteni.
Szikora János és társai, a színészek, a jelmez- és díszlettervezők, koreográfusok, a kaszkadőrök, az asszisztensek és a műszakiak ezúttal kivételt tettek. Megengedték nekünk, hogy csaknem hat hónapig - ami a magyar színháztörténetben páratlanul hosszú próbafolyamat - velük legyünk. Óriási kockázatot vállaltak, amikor bizalmukba fogadtak minket. Óriási kockázatot vállaltunk mi, hogy nem élünk-e vissza a bizalmukkal. Ez a könyv olyan, mint egy retusálatlan fénykép.
Egy jó tanács: kétféleképpen vehetik kézbe ezt a könyvet, vagy úgy, hogy mint a múzeumban, távolságtartóan szemlélik a festményeket, s úgy próbálják elképzelni, hogy mi is történhetett ott, egy új, épülő színház szinte a produkcióval együtt épülő színpadán, vagy "akasszák le a falról", helyezzék maguk elé az asztalra, vegyenek elő egy nagyítót és vizsgálják meg a legapróbb részleteket is. Mi az utóbbit ajánljuk Önöknek.
Havas Henrik-Kaiser Ottó-Veres Krisztina
Magyar Várak
2001.
A magyar kastélyokat bemutató kötetnek méltó párja az a könyv, amely a hajdani magyar várakat mutatja be. A környező országok emlékeihez képest kevés várunk maradt, amint a Himnusz is mondja "Vár állott most kőhalom" A várak zöme nem is a török háborúk áldozata lett, hanem azé a bécsi kormányintézkedésé, amely elrendelte a felrobbantásukat, hogy ne válhassanak a nemzeti ellenállás fészkévé.
A romantikus történetektől övezett várromok mindig vonzották a költők-írók és az olvasók fantáziáját, mint ahogy a műemlékeket bemutató könyveknek is megvan a maguk vásárlóköre. A könyv tagolása a kastélyokról szóló kötetéhez hasonló: a bevezetés a régi Nagy-Magyarország várait tekinti át, a színes képekkel illusztrált rész a mai idők turistájának nyújt útmutatást.
Dercsényi Balázs-Kaiser Ottó-Koppány Tibor
Magyar kastélyok
2000.
A városokon kívül, nagy kertekben álló kastélyok valaha természetes részei voltak egy-egy tájegységnek: munkát és bizonyos rangot adtak azoknak, akik a kastélyban "szolgáltak", példát mutattak a környék birtokosainak, akik maguk is szívesen építtettek volna ilyen kastélyt. A Trianon előtti Magyarország kastélyait mutatja be a bevezető szöveg, régi illusztrációkkal; a mai Magyarország legszebb, jó állapotban levő kastélyait a színes képanyag. Az 1945 utáni társadalmi változások elsodorták a kastélyok tulajdonosait, az épületekből gyermek- és egészségügyi intézmények lettek, eredeti berendezésük nagyrészt megsemmisült. Később megint változott a világ, a nyolcvanas években megindult a kastélyok idegenforgalmi célú hasznosítása. Hiszen a kastély azért épült, hogy tulajdonosa elvonulhasson a városi-fővárosi nyüzsgéstől, így ma is alkalmas lehet az aktív pihenésre, a rekreációra, a zenei vagy egyéb kulturális események, konferenciák megrendezésére. Nem kevésbé alkalmas azonban egy hajdani kastély arra is, hogy bemutassa, milyen volt a művészet és a nagyvilági élet száz, kétszáz vagy háromszáz esztendővel ezelőtt, az Esterházyak, a Festeticsek, az Andrássyak birtokain, hogyan alakult a barokk, a rokokó és XIX. század építészete és iparművészete a tervezők fantáziája és tisztes munkája nyomán.
Dercsényi Balázs-Kaiser Ottó-Koppány Tibor
Schlösser in Ungarn
1999.
Az album képei a negyven (vár)kastélyt egyéni jellegzetességeiket feltáró, eredeti szemszögből láttatják. Kaiser Ottó 1998 tavaszától 1999 nyaráig mind a négy évszakban fényképezett, utoljára a nemrég helyreállított nagytétényi Kastélymúzeumot. Több, mint 250 fotója a homlokzatokat, a belső tereket és
a környezetet szinte tapinthatóan érzékelteti. Számos légifelvételén
az épületek a parkokkal együtt láthatók.
Dercsényi Balázs-Kaiser Ottó-Koppány Tibor