Csodavadászat

Heti gondolat

Sütő András

Sütő András | Kaiser Ottó

Négy évvel ezelőtt, 2006. szeptember 30-án hunyt el Sütő András. Halála előtt néhány hónappal saját maga írt szöveget Határtalan irodalom című kötetem képeihez. Íme az egyik:

Mire is emlékeztet most engem
ez a kandallós kép?
Hát arra, hogy elcsendesült a hajdan
gyermekzsivajos ház; elomlott évekkel
odalett az örökkétartónak vélt,
omló egeket is könnyedén megtartó egészség,
és lám, például sikaszói pisztrángok felé
igyekvő hétvégi hajrából létvégi
hajrává zordult az életünk.
Ketten maradtunk. Hol egyikünk,
hol másikunk szolgálatos a vígasztalásban.
Ő mondja: ha igaz, hogy
legnagyobb bátorság a remény,
akkor te légy vakmerő,
mert az is tudtál lenni nem egyszer!
Én pedig? Mintha azt mondanám neki
ezen a képen: hírhozó jött Magyarországról.
Ha mosolyt előlegezel, máris mondom,
mit hallottam tőle…

Éva fölkapja a fejét: – Mondjad hamar!


Kaiser Ottó

Archívum