Az angol fiatalok kedvence Caleb Lindsay elsőfilmes rendező műve, amely Londonban és Edinboroughban elnyerte a közönség nagydíját.

A felnőtté válásról szóló szellemes, pergő és rengeteg brit popzenével fűszerezett romantikus vígjáték két angyalról szól, akik úton-útfélen jól átverik a pasikat…

Módszerük első osztályú és kezdetben úgy tűnik, hogy bombabiztos is. Minden bevetéskor feladnak egy hirdetést, a következő szöveggel: „Két szárnyát vesztett angyal keresi azt a két másik angyalt, akiktől újra szárnyra kaphatnak."

Elliot és Oz két jóbarát, a szőke fürtös Elliot tipikus lúzer, Oz viszont sármos, barna és a lányok kedvence. Egy a közös bennük, hogy mindkettejüknek sürgősen új barátnőre van szükségük. Nagyon cikinek tartják az apróhirdetést, és a szöveg sem nyeri el éppen a tetszésüket, de válaszolnak a lányoknak. Első randijuk egészen ígéretesnek tűnik, legalábbis ami a látványt és a kifejezetten férfi-szempontokat illeti...

Nemcsak a megjelenés és a csomagolás bíztató, a két lány verbálisan is felülmúlja a fiúkat, s már az első vacsorán felültetik a két havert. De a fiúk sem ma jöttek le a falvédőről, s a két angyal végre emberére talált. Természetesen Elliot fogja ki a nehezebb, kiszámíthatatlanabb típust: a lányt igazából Jane-nek hívják, folyton le van égve, olcsó kalandokra vágyik, és mániákusan lop.
A rendkívül életszerű dialógokkal és helyzetkomikummal felépített filmet hőseink végigbeszélik. Az „éjjel-nappal fiatalok” nemzedéke már csak ilyen. Ettől szerethető.

A film az 1998-as Londoni Filmfesztiválon a Legjobb Brit Film közönségdíját, valamint az 1999-es Mannheimi Filmfesztiválon a Zsűri Nagydíját nyerte.