![]() ![]() Ismerjük meg gondolkodó szerkezetünket!
Komoly társadalmi hatása is van az agykutatásnak - erről is szól az Agykutatás Hete.
![]() Prioritásként kell kezelni az agykutatást - hangsúlyozta Freund Tamás akadémikus, a Magyar Idegtudományi Társaság elnöke az Agykutatás Hetének kapcsán. A fővárosi rendezvénynek március 16-21-e között a Millenáris Park ad otthont, ahol agykutatók, orvosok, ellátásszervezők találkoznak az érdeklődőkkel. Ezzel párhuzamosan három vidéki nagyvárosban, Szegeden, Debrecenben és Pécsett is tartanak egynapos rendezvényeket. „Ez tulajdonképpen az agyi tudatosság hete: legyünk tudatában annak, hogy mi is az a szerkezet a fejünkben, amellyel gondolkodunk. Az agy a legfontosabb szervünk, amely valamennyi más szervünket irányítja. Az emberiség legnagyobb kihívása, hogy képes-e megismerni önmagát a megismerő szerkezetet” - fogalmazott az akadémikus, hozzátéve: bár az agykutatás a legszélesebb társadalmi rétegeket érdekli, az emberek nem tesznek fel olyan kérdéseket, mint amilyenekről az Agykutatás Hete rendezvényein szó lesz. „Két olyan agyi betegségcsoport is létezik, amelynek egyre nő a társadalmi és gazdasági jelentősége. Az egyikbe az Alzheimer-kór, Parkison kór és a különböző időskori elbutulások tartoznak, a másikba a depresszió és a szorongás. Az előbbiek gyakorisága hihetetlen gyorsasággal nő, ez óriási terhet ró az egészségügyi ellátásra, a társadalomra és a családokra - magyarázta Freund Tamás. - A második betegségcsoport rohamos terjedésének oka az információrobbanás, emiatt olyan adaptációs nyomásnak van kitéve az emberi agy, amelyhez nehezen tud alkalmazkodni. A biológiai alkalmazkodás nyilván több ezer évet vesz igénybe, addig viszont óriási a jelentősége, hogy az emberek milyen megbirkózási stratégiákat képesek találni, vagy hogyan próbálnak kibújni az adaptációs vagy szelekciós nyomás alól. Egyre gyakoribb menekülési útvonal, de nyilvánvaló zsákutca az alkoholizmus, a drogok világába való menekülés”. Több magyarázata is van annak, miért jelent az információrobbanás ilyen jelentős adaptációs nyomást az agyra, és hogy ez miért növeli a neuropszichiátriai betegségek előfordulását. „Az ember képtelen megbirkózni a rázúduló információval és az egyre bővülő szociális hálózattal: az interneten keresztül és mobiltelefonon sokkal több emberrel tudjuk tartani a kapcsolatot, mint korábban bármikor. Ez az információdömping követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez is vezet, az emiatt fellépő sikertelenség-érzés, frusztráltság magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegség rohamos terjedését” - emelte ki Freund Tamás. „Ezen a héten megpróbáljuk megismertetni az érdeklődőket az agykutatás jelenlegi állásával, a legfontosabb feladatokkal. Éreztetni akarjuk a társadalommal, hogy igen komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy ezen a súlyosbodó helyzeten változtatni lehessen. Emellett természetesen az agykutatás szépségeit, rejtelmeit is szeretnénk a közönség elé tárni” - összegezte Freund Tamás. |
A TUDOMÁNY rovat további hírei
|