ana content="Az égitesten olyan óceánt fedeztek fel, amely a feltételezések szerint kedvező feltételeket biztosíthat a mikroorganizmusok számára - olvasható az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA honlapján."
Duna TV
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
„Buborékos” óceán az Enceladuson
A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja 2005-ig érdektelen volt a geofizikusok számára.
Feldolgozta: tkForrás: MTI
2011.01.29. szombat 15:10

Az égitesten olyan óceánt fedeztek fel, amely a feltételezések szerint kedvező feltételeket biztosíthat a mikroorganizmusok számára - olvasható az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA honlapján.

A geofizikusok addig, amíg a Cassini-űrszonda többször el nem repült az Enceladus közelében, azt feltételezték róla, hogy teljesen érdektelen jeges, halott égitest. Ám akkor kiderült, hogy az aprócska, mindössze 500 kilométer átmérőjű holdon a déli pólus közelében található négy törésen, át gőzt, vizet és jégdarabokat, valamint szerves vegyületeket tartalmazó gejzírek törnek fel.
    
Sok tudós a gejzíreket nagy, kéreg alatti víztömeg jeleként értékelte. A legelső kutatások során a Cassini hidrogén, oxigén, nitrogén és különböző szénhidrogének jelenlétét észlelte a gejzírek gőzében, ugyanakkor nem talált sókat, amelyek az óceán vizének összetevői.

Az űrszonda poranalizátora 2009-ben azonban nátrium- és káliumsókat, karbonátokat azonosított a gejzírek által kilövellt jégdarabkákban, mely vegyületek az óceánból származnak. 

A legújabb Cassini-megfigyelések ismét meglepetéssel szolgáltak a tudósoknak - az Enceladus felületéről készített hőtérképeken olyan hasadékokat észleltek, amelyekben a hőmérséklet 49 Celsius-fok volt, mely vulkanikus tevékenységre utal. A felfedezés nyomán a kutatók elgondolkodtak azon, hogy miként jut az óceán vize a több kilométer vastagságú jégkérgen át a felszínre.

Dennis Matson, a NASA bolygókutatási részlegének, a Jet Propulsion Laboratory tudósa kollégáival azt feltételezi, hogy az óceán vizében lévő gázokból buborékok képződnek. Az így keletkező mélytengeri szénsavas víz kisebb sűrűsége miatt a felszín felé emelkedik, majd a jég alatt gyűlik össze. Ahogy a nyomás fokozódik, a jégben lévő apró hasadékokon, lyukakon keresztül kibugyborékol, ugyanúgy, ahogy például az ásványvíz teszi, ha óvatlanul csavarják le a palack kupakját.

Larry W. Esposito, a Coloradói Egyetem professzora szerint a Cassini által kimutatott magas hőmérséklet esetleg a Szaturnusz által kifejtett árapály hatásával magyarázható. Ám bármi generálja is a hőt, a jelek szerint az Enceladuson biztosítottak az élet feltételei. „Folyékony óceán, szerves anyagok és energiaforrás, ráadásul ismerünk olyan földi mikroorganizmusokat, amelyek hasonló feltételek mellett léteznek”.

Nyomtatás