Rétközi Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
vezetője azt mondta: Kassától Záhonyig több településen is láthatták az ismétlődő
fény- és hangjelenségeket, de elsősorban Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Putnok,
valamint Encs térségéből érkezett bejelentés a történtekről.
Az ügyet a katasztrófavédelem szakemberei vizsgálják - közölte Rétközi Ferenc,
hozzátéve, hogy az információk alapján - amelyet szlovákiai kollégáiktól kaptak
- meteorit jelenséget láthattak a térségben élők.
Az MTI-nek nyilatkozó egyik szemtanú elmondása szerint a fényjelenség szinte
bevilágította a szobát, miközben ő tévézett, majd durranásszerű hang hallatszott.
Mivel nem tudott magyarázatot találni a történtekre, kiment a lakásból, ekkor
vette észre az égbolton a világító fehér színű fényt, amelynek alakja csóvaszerű
volt. A durranásos hangot még egyszer lehetett hallani, de az sokkal gyengébb,
halkabb volt, mint az előző - tette hozzá.
Csillagászati meghatározás szerint meteornak azokat a jelenségeket nevezik, amelyek
akkor játszódnak le, amikor egy test kozmikus sebességgel behatol a Föld légterébe.
Ilyennek tekinthetők azok az interplanetáris térben keringő kisebb tömegű testek,
porszemek is, amelyek közül a meteorjelenséget előidézők kikerülnek.
A meteorok többsége 0,1-10 milliméteres, de ennél kisebbek, és lényegesen nagyobbak
is szép számmal előfordulnak. Az 1 milliméter átmérőjű meteor már igen fényes
jelenséget idéz elő a légkörbe való behatolásakor.
A jelenség abban áll, hogy az égbolt valamely részén hirtelen feltűnik egy fényes
pont, amely a másodperc törtrésze vagy 1-2 másodperc alatt rövidebb-hosszabb ívet
fut be az égen, hogy azután ugyanolyan hirtelen eltűnjön.
A nagy sebességgel közeledő meteorok légkörbe lépésekor, a levegőmolekulákkal
való ütközések során, az átalakuló mozgási energiának csupán 1 százaléka gerjeszti
és ionizálja a felső légkör molekuláit, amelynek hatására a fényjelenség fellép.
A meteoritok a meteorok földre hullott darabjai. A meteoritok révén naponta mintegy
tízezer tonna anyag hullik a Föld felszínére, ami egyenletesen elosztva négyzetkilométerenként
évi egy-két kilogrammnyi anyagot jelent.