A szakember, aki a Pille elnevezésű sugárdózismérő főkonstruktőre, annak kapcsán adott tájékoztatást, hogy megtörtént a mérési adatok első kiértékelése. A Pillével a Nemzetközi Űrállomást és az űrhajósokat érő sugárterhelést lehet mérni, mindez azért fontos, mert a kozmonauták sokkal nagyobb sugárzásnak vannak kitéve az űrben, mint a Földön.

Apáthy István ismertetése szerint Charles Simonyi a második magyar űrhajós, aki méréseket végzett a Pille-rendszerrel, melynek eredeti változatát még Farkas Bertalan 1980-as űrutazására fejlesztették ki. A dózismérő "lelke" egy speciális kristály, amely elnyeli a sugárzási energiát, majd későbbi hevítésre fényt bocsát ki. Minél nagyobb a sugárterhelés, annál intenzívebb a kibocsátott fény. A hevítést és fénymérést a leolvasó berendezés végzi, amely már a dózisértékeket jelzi ki.

"Az űrállomás különböző pontjain 10 dózismérő segítségével mérik a sugárterhelést. A mostani mérések olyan szempontból is nagyon hasznosak voltak, hogy Charles Simonyi más helyekre helyezte a dózismérőket, mint ahol a kezdetektől, 2003 óta voltak. Hét új helyről vannak adataink" - mondta Apáthy István. Hozzátette: egy dózismérő állandóan az űrturista zsebében, egy másik pedig a hálóhelyén volt.

Mint mondta, a mérések bebizonyították, hogy a sugárterhelés a hálóhelyen a legnagyobb, ahol csupán az űrállomás fala védi a kozmonautákat. Charles Simonyival az űrrepülése alatt "semmiféle eget rengető dolog nem történt, nem volt napkitörés, akkora dózist kapott, amilyent normál körülmények között az asztronauták ennyi idő alatt kapnak" - jegyezte meg.

Apáthy István beszámolt arról, hogy pontosan végig lehet követni, az űrrepülés melyik napján mekkora volt a sugárterhelés. Kifejtette: érdekes módon április 13-án viszonylag nagy dózist kapott Charles Simonyi. A személyes konzultáción derülhet ki, hogy azon a napon "merre járt, mit csinált, miért volt olyan magas az érték".

A szakember hangsúlyozta: a Földön az ember egy év alatt a normál természetes környezetből körülbelül 2,5 millisievertnyi sugárdózist kap. Minden további nélkül megengedett évente még plusz 1 millisievertnyi többletterhelés, "ami összejöhet a legkülönfélébb dolgokból, például abból, hogy többször megröntgeneznek valakit, vagy évente többször utazik repülőn, különösen transzkontinentális járatokon" - tette hozzá Apáthy István.

Véleménye szerint megengedhető, hogy 2-3 év alatt pluszban kapjon valaki akkora sugárdózist, amennyi Charles Simonyit az űrutazás teljes ideje alatt érte.

"Az egész űrutazása annyit jelent, mintha 3 évig egy kicsit magasabb, de teljesen megengedett sugárzási környezetben, például 3000 méter fölött élne" - mondta.

Apáthy István érdekességként kiemelte, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) a közelmúltban tartott hollandiai tanácskozásán szóba került az űrturisták esetleges bevonása az űrállomáson űrdozimetriai kísérletekbe.

"Az ESA-nak nincs űrhajósa. A méréseket úgy tudja végrehajtani, ha horribilis összegekért űrhajósidőt bérel az amerikai vagy orosz kozmonautáktól. Nemcsak a pénz a korlát, hanem az, hogy az űrhajósok idejének nagy része a karbantartási munkákra megy el. Az ESA egy fél év alatt dozimetriai mérések elvégzésére 10-12 órát kap, ha a méréseket egy űrturista végezné, az egyhetes út alatt akár 20-30 órát is fordíthatna erre" - mondta Apáthy István.

Charles Simonyi április 7-én indult az űrbe. A Szojuz TMA-9 űrhajó visszatérő egysége április 21-én szállt le, az űrturista két hivatásos űrhajós, az orosz Mihail Tyurin és az amerikai Michael Lopez-Alegria társaságában tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról.