"Az előadás figyelemfelkeltő címe a magyarországi régészeti lelőhelyek pusztulására, szisztematikus fosztogatására, illetve az ennek a határán lévő szürke tevékenységre, az amatőr kincskeresésnek különböző formáira utal. A lelőhelyek fosztogatása Magyarországon nem kap kellő figyelmet a hatóságok részéről, viszonylag kis számban történtek leleplezések, elfogások az elmúlt években. Úgy gondolom a régész szakmának is szervezettebben kellene fellépni e fosztogatások ellen is" - nyilatkozta Lassányi Gábor.

Mint kifejtette, igazából felbecsülni sem lehet, hogy Magyarországon ma hányan foglalkoznak a régészeti leletek, lelőhelyek illegális felderítésével. Ennek az egyik legismertebb aspektusa a fémkeresővel folytatott kincskeresés. A fémdetektorok az 1980-as években jelentek meg Magyarországon, s a rendszerváltás után, az 1990-es években terjedtek el nagyobb számban. Az elmúlt  évtizedekben a fémkeresőzés legsúlyosabban minden bizonnyal a Dunántúl római kori lelőhelyeit érintette. Nyugat-Magyarországon, az ókori Pannoniával kapcsolatos lelőhelyeket elképesztően lerabolták az elmúlt évtizedekben. Legalább ekkora kár érheti a különböző természetvédelmi területeken lévő bronzkori és vaskori lelőhelyeket, földvárakat.

"Ezek olyan területek, ahol szinte semmilyen mezőgazdasági tevékenység nem folyik, így a földben lévő értékek elvben még hosszú ideig épen megmaradhatnának. Ezeket a lelőhelyeket is szisztematikusan  fosztogatják, és ahogy ezt több kutatás is kimutatta, gyakorlatilag folyamatosan rabolják ki" -  fogalmazott az Aquincumi Múzeum régésze.
A fémdetektorokkal keresgélőknek azonban csupán töredéke tekinthető ténylegesen piacra dolgozó műkincsrablónak. Sokan ezt hobbijuknak tekintik és tevékenységük során tiszteletben tartanak bizonyos szabályokat, például igyekeznek elkerülni a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, vagy például elsősorban II. világháborús emlékek gyűjtésével foglalkoznak.

"Kis töredékük azonban jól felkészült réteg, az, amely kifejezetten azért megy ki a terepre, hogy lelőhelyeket fosztogasson, majd a leleteket a piacra juttassa. A leletek részben itthon, részben külföldön találnak gazdára. A középkori érméket, az olyan tárgyakat, amelyeknek magyar vonatkozásai vannak, főleg itthon forgalmazzák. Úgy gondolom azonban, hogy van egy nagyon komoly orgazdahálózat, amely kifejezetten külföldi aukciósházaknak, illetve régiségkereskedéseknek viszi ki a leleteket. Igen komoly volumenű  exportja lehet a leleteknek, s az uniós vámhatárok eltörlése miatt kevés lehetőség van a nyugatra áramló műkincsek kivitelének az ellenőrzésére. Ettől függetlenül a műkincskivitel illegális, csak nincs vámellenőrzés, amely ezt teljesen megállíthatná" - mutatott rá a szakember.

Lassányi Gábor vasárnapi előadásában néhány pozitív példát is bemutat a terepen dolgozó régészek és a történelem iránt érdeklődő civilek a lelőhelyek és a leletek védelmében történő összefogásáról.

"Több olyan esetet is bemutatok, amikor a helytörténet iránt érdeklődő civilek segítségével pozitív irányba lehet fordítani az amatőr kincskeresést. Jó néhány olyan amatőr régiségbúvár van, akik már megtalálták a kapcsolatot az örökségvédelmi intézményekkel és akár leletmentéseket is szerveztek, vagy veszélyeztetett lelőhelyeket jelentettek be, fontos, értékes leleteket adtak le az elmúlt években. El kell mondani, hogy egy ilyen pozitív vonulat is van, s hasznos, ha a régészek foglalkoznak ezzel a témával, nem pedig csak arra panaszkodnak, hogy milyen szörnyű állapotok uralkodnak a magyar lelőhelyeken" - összegezte Lassányi Gábor.

Az előadásra február 6-án, vasárnap 14 órakor kerül sor az Aquincumi Múzeumban, III. Szentendrei út 135.